Sikeres tankerti k�pz�s ut�n kuty�inkt�l j� teljes�tm�nyt v�rhatunk egy�ni �s t�rsasvad�szatokon, amennyiben a kuty�s vad�sz t�k�letesen tiszt�ban van az egyes vad�szati m�dok jellemz�ivel, a kutya szerep�vel �s a vad�szkuty�val szembeni re�lis elv�r�sokkal.

Cserkel�s:

A vaddiszn�t gyalogosan megk�zel�teni �s ter�t�kre hozni a legnehezebb vad�szteljes�tm�nyek egyike. Itt a kutya sokat seg�thet, de nem ritka az sem, hogy a vad�sz egyed�l is soknak bizonyul, �s a vad idejekor�n kereket old. Tudom�sul kell venni, hogy a cserk�sz� vad�sz �s kuty�ja mozg�sban van, m�g a vad rejt�zik, figyel minden gyan�s jelre, szagra, �s � territ�rium�n bel�l, vagyis el�ny�s helyzetben van.

A cserkel�s val�j�ban nincs napszakhoz, �vszakhoz k�tve, vad�szati id�nyben b�rmikor �lvezetes, de rendk�v�l neh�z vad�szati m�d. Felt�tele, hogy a vad�sz t�k�letes ismer�je legyen a vaddiszn� (vagy m�s nagyvad faj) viselked�s�nek napszakonk�nt, �vszakonk�nt, v�ltoz� id�j�r�si �s egy�b k�rnyezeti t�nyez�k eset�n.

A vad�szkuty�nak magasan k�pzettnek, intelligensnek, rendk�v�l j� idegzet�nek, j�l alkalmazkod�nak �s nem utols� sorban rendk�v�l j� kapcsolattart�nak kell lenni. B�rmelyik tulajdons�g hi�nya meghi�s�thatja a vad�szat siker�t.

A j�l cserk�sz� vad�szkutya �gy viselkedik, mintha jelen sem lenne. "Egy�tt �l" a cserkel� vad�sszal. K�veti mozdulatait, mozg�sritmus�t, a cserkel�s kezdet�t�l a v�g�ig. Ugyanakkor, ha valamit �szlel, azt r�gt�n jelzi gazd�j�nak, a lehet� legkevesebb felt�n�ssel. Sz�ks�g eset�n n�m�n helyben marad, m�g gazd�ja vissza nem �r, vagy egy�b m�don m�s parancsot nem kap.

A cserk�sz�s alapja a lass�, nem folyamatos halad�s, vagyis apr� lesek sorozata. Az erdei cserk�sz�ton a cserkel� vad�sz meg-meg�llva, vad�szsz�k�re le�lve figyel �s t�vcs�vez. M�g�tte vad�sztacsk�ja fesz�lten figyelve �s orr�t a leveg�be f�rva pr�b�l szimatot venni a rejt�z� vagy �ppen pihen� vadr�l.

A vad �szlel�sekor a cserkel� vad�sz kuty�ja k�zjelre fekszik �s helyben marad, hogy jelenl�t�vel ne zavarja se a vad�szt, se a vadat. Kell� poz�ci�ba ker�lve, a vad�sz l�v�st tesz. A kutya erre sem mozdulhat hely�r�l. T�relmesen kell gazd�j�t v�rni.

Csap�z�s, nyomk�vet�s:

Nem t�vesztend� �ssze a sebzett nagyvad v�rcsap�n t�rt�n� k�vet�s�vel, az ut�nkeres�ssel.

1. A csap�z�st v�gezhetj�k kuty�val �s kutya n�lk�l egyar�nt. Mi sz�ks�ges az eredm�nyes nyomk�vet�shez? A kutya n�lk�li csap�z�s alapfelt�tele a friss porh� megl�te. Ezen megnyugtat� biztons�ggal k�vethet� a mag�nyos vadkan nyoma.

2. Kuty�val vagy an�lk�l, mindenk�pp sz�ks�ges a vad jellemz� viselked�si szok�sainak ismerete.

5. A t�mad� vaddiszn� el�l a visszavonul�s csak �tmeneti lehet. A vaddiszn� figyelm�t elterelve, a kutya pr�b�lja meg az �jb�li �ll�t�st, �s tartson ki addig, am�g vezet�je a diszn�r�l le nem h�vja. Az �ll�t�skori csahol�s id�tartama fokozatosan n�velhet�.

A csapa �s k�zvetlen k�rny�ke sokat mond a hozz��rt�nek. Amikor a kutya lelassul �s t�tov�n k�rbe-k�rbe szagl�szik, majd �jb�l hat�rozottan megindul, �rdemes odafigyelni. Megn�zve a nyomokat, azt tapasztaljuk, hogy a diszn� turk�lt, �lelem ut�n kutatott. Ez annyit jelent, hogy messze van m�g a pihen�hely, vagyis a csapa v�ge.