18. fzis: Az aprvad jelzse
1. A vizsla a vad tvolodsrl az orrn keresztl rtesl, s azt a vadsszal "utnhzs" formjban kzli. Ez annyit jelent, hogy a vizsla rzi a vad tvolodsval a szimat gyenglst. Felhagy az llssal, s vatosan kvetni kezdi olyan sebessggel, ahogy a vad mozog. gy a vad s a kutya kzti tvolsg lland marad, rtelemszerien a szimat erssge sem vltozik. A vadsz a vizsla mozgsbl (irnya s gyorsasga) kvetkeztetni tud a vad holltrl. Ha a vad megll, ekkor a kutya ismt "vadmegllst" mutat, a mr emltett mdon.

2. Msodik lehetsg, amikor a gyakorlott vizsla rvid "utnhzst" kveten megprbl a vad el kerlni, s llva bevrni azt. Ezzel jelezvn a vadsznak, hogy rvidesen a vad szembe tallja magt a kutyval, s felteheten meneklni fog. A vizsla manverezse kzben a vadsz felkszlhet a lvsre.

3. A harmadik megolds, hogy az "utnhzs" sorn a vad szreveszi az t kvet kutyt, s vgs meneklsre sznja el magt. A vadszt ez nem lepheti meg, mert erre az eshetsgre is szmtani kell a vizsla munkja kzben. A lvs eltti vizslamunka ezzel vget is r, a tbbi mr a vadszon mlik: l vagy nem l. A vizsla lvs eltti tnykedsnek abban rejlik a lnyege, hogy a jelzseivel a vadszt elnys helyzetbe tudja hozni. Fel tud kszlni a pontosabb lvsre, gy cskkenthet a sebzsek arnya, ami egyben nveli a vadszat s a vadsz eredmnyessgt, s kielgti az llatvdelmi, etikai ignyeket is.

|