H�rom plusz egy test�r Belgiumb�l

A kuty�s sportok egyik legkiemelked�bb szt�rja k�ts�gtelen�l a belga juh�szkutya. Ak�r �rz�-v�d� versenyen, ak�r az agility-p�ly�n kell helyt�llni, � mindig ott van az �len. De helyesebb lenne t�bbessz�mot haszn�lni, hiszen a belga juh�szkuty�nak n�gy t�pusa van, gyakorlatilag n�gy fajt�r�l van sz�: a fekete groenendaelr�l, a v�r�sesbarna tervuerenr�l, a g�nd�rsz�r� lakenois-r�l �s a quartett legr�videbb sz�r� tagj�r�l, a malinoisr�l.

A belga juh�szkutya �sszes mai t�pus�nak t�rt�nete megk�zel�t�leg az 1880-as �s 1890-es �vekben kezd�d�tt, mikor a legel�k beker�t�s�vel, a vas�t megjelen�s�vel �s a farkasok kipusztul�s�val m�r egyre kev�sb� volt sz�ks�g juhokat �rz� kuty�kra. A juh�szok kor�bban nem sokat t�r�dtek kuty�ik k�llem�vel, els�sorban a teljes�tm�nyre fektettek hangs�lyt. Az ezid�t�jt igen n�pszer�v� v�lt kutyabemutat�k �s versenyek nagy szerepet j�tszottak a belga juh�szkutya fennmarad�s�ban, s lehet�s�get ny�jtottak a legjobb p�ld�nyok kiv�laszt�s�ban �s az alkalmas t�pusok meg�rz�s�ben. El�sz�r megk�zel�t�leg hat t�pust v�lasztottak ki szelekt�l�sra.

1891-ben Reul professzor nagy csoport kuty�t gy�jt�tt �ssze �s tanulm�nyozott, majd azt javasolta, hogy ne csup�n alkatra �s terel�k�pess�gre szelekt�ljanak, hanem sz�rt�pus �s sz�rsz�n szerint is folyjon a teny�szt�s. A Belga Kennel Klub v�g�l 1897-ben h�rom v�ltozatot ismert el: a groenendaelt, a tervuerent �s a malinois-t. K�s�bb elfogadtak egy negyedik v�ltozatot is, a g�nd�rsz�r� lakenois-t. Reul professzor a Cureghami �llatorvosi Int�zetben hirdetett „szeml�t” a juh�szkuty�knak, melyen az orsz�g minden r�sz�r�l �sszesen 177 kutya jelent meg. Mindegyik�k k�r�lbel�l 53-55 centim�ter magas volt �s igen egys�ges t�pust k�pviseltek, csak sz�rzet�kben �s sz�n�kben volt k�l�nbs�g.

A fekete groenendael teny�szt�s�nek kezdete egy bizonyos Rose �rhoz k�t�dik, aki Groenendael v�ros�ban lakott. Petite nev� fekete szuk�ja 1880 t�j�n sz�letett, akit egy hasonl� t�pus� kannal, Piccard D`Uccle-val fedeztetett (�t egy Bernaert nev� �rt�l v�s�rolta.) Az els� vil�gh�bor�ban nagyon sok fekete belga juh�szkuty�t haszn�ltak, �zenetv�v�nek vagy v�r�skeresztes kuty�nak, de alkalmazt�k �r- vagy rend�rkutyak�nt is. Olyan j� h�r�k volt, hogy a h�bor� ut�n sok�ig a fekete n�met juh�szkuty�kat is gyakran groenendaelnek nevezt�k. A groenendael kezdetben Franciaorsz�gban �s Hollandi�ban v�lt igen n�pszer�v�, de a h�bor� ut�n Amerik�ban is kulcspoz�ci�t v�vott ki. 1959-ben az Amerikai Kennel Klub, b�r elismerte a tervuerent �s a malinois-t is, a groenendaelnek adta meg a „belga juh�szkutya” elnevez�s kiz�r�lagos haszn�lat�nak jog�t.

A fajtale�r�snak megfelel�en k�v�natos, hogy a kuty�k teljesen feket�k legyenek, b�r a mellkason egy kisebb feh�r folt vagy cs�k megengedett. Gyakori, hogy a groenendaelek arcorri r�sz�n 2-3 �ves korukban feh�r sz�rsz�lak jelennek meg, mintha meg�sz�ltek volna, holott fiatal kuty�kr�l van sz�.

A belga juh�szkutya k�nnyebb fel�p�t�s� a n�met juh�szkuty�n�l, �gy vill�mgyorsan tud elindulni, meg�llni vagy ir�nyt v�ltoztatni. Ez a mozg�konys�g terel�kutyak�nt �s sportkutyak�nt is �rt�kes tulajdons�g.

A groenendael jellemz�i szinte kiv�tel n�lk�l igazak a tervuerenre is. E v�ltozat t�rt�nete pontosan rekonstru�lhat�. A Tervueren v�ros�ban �l� �s juh�szkuty�kat teny�szt� F. Corbel �rnak volt egy Tom nev� kanja �s egy Poes n�vre hallgat� szuk�ja. Mindketten �zbarn�k voltak, b�r sz�rsz�laik v�ge fekete volt. E k�t kutya p�roztat�s�b�l sz�rmazott egy Miss nev� szuka, akit Corbel egy bizonyos Danhieux �rnak adott el. � ezt a szuk�t a m�r eml�tett Piccard D`Uccle-vel p�roztatta, aki ugyan fekete volt, de rejtetten megvolt benne az �zsz�n faktor is.

A tervueren �s a groenendael k�z�tti legf�bb k�l�nbs�g a sz�n. A tervueren sz�ne a telt �zbarn�t�l a rozsdabarna mahag�niig terjed, fekete r�t�ttel, azaz a sz�rsz�lak v�ge fekete. A fejen a a maszk �s a f�l t�bbnyire fekete. A kutya v�gleges sz�ne t�bbnyire tizennyolc h�napos kor�ra alakul ki.

A Malinois nev�t a Br�sszel �s Antwerpen k�z�tt fekv� Mechelen v�ros�r�l kapta, melyet a k�znyelv Malinesnek nevezett. Igazi n�pszer�s�gre K�z�p-Belgiumban tett szert, de hi�ba t�nt ki a p�sztor- �s rend�rkutya versenyeken, az emberek mindig is jobban kedvelt�k a belga juh�szkutya hoszsz�sz�r� v�ltozatait.

A malinois feje hossz�, koponyatet�je lapos, arcorra er�teljes. T�rzse kiss� hosszabb, mint amennyire magas; ez a legfontosabb fel�p�t�sbeli k�l�nbs�g k�zte �s h�rom m�sik belga rokona k�z�tt. Mellkasa m�ly, le�r a k�ny�kig. Bund�ja „hossz� is meg nem is”: sem nem r�vid, sem nem hossz�.

A g�nd�r sz�r� lakenois a Laeken kast�lypark kis teny�szet�b�l sz�rmazik, tal�n � a belga quartett legkev�sb� ismert tagja. Fennmarad�sa holland teny�szt�knek k�sz�nhet�, akik sok id�t �s figyelmet szenteltek a fajt�nak, mely a k�zelm�ltban felkeltette az angolok �rdekl�d�s�t is. A lakenois a legnyugodtabb, legcsendesebb belga juh�szkutya; alkalmazkod� csal�dtag, de j� munkakutya is.

A belga juh�szkuty�k nagyon k�nnyen kezelhet�, igen tanul�kony munkakuty�k. J� h�z�rz�k, a hideg id�j�r�st is j�l b�rj�k, de kenneltart�sra nem alkalmasak, s ha k�pess�geik teljes t�rh�z�t ki akarjuk haszn�lni, felt�tlen�l csal�dtagk�nt kell kezeln�nk �ket. Nem b�rj�k a katon�s kik�pz�st, de erre nincs is sz�ks�g, hiszen t�nyleg k�nnyen tanulnak. Egy kis j�t�kkal, szeretettel csod�kra k�pesek. Mozg�sig�ny�k hatalmas, �gy szinte nekik tal�lt�k ki az agilityt, mely nemcsak a kuty�nak, de gazd�j�nak is kit�n� sz�rakoz�st �s mozg�slehet�s�get ny�jt, r�ad�sul ebben a sport�gban csup�n er�szakmentes kik�pz�si m�dszerekkel lehet eredm�nyt el�rni. A belga juh�szkutya mind a n�gy t�pusa eg�szs�ges, hossz� �let� fajt�nak nevezhet�, nagy val�sz�n�s�ggel nem lesznek az �llatorvosi rendel� t�rzsvend�gei.

�ltal�ban k�t�ves korukra v�lnak igaz�n feln�tt�, addig k�l�n�sen t�relmes �s szeretetteljes b�n�sm�dra van sz�ks�g�k. De a t�r�d�st �s szeretetet kamatostul megh�l�lj�k, ak�r munka-, ak�r csal�di kutyak�nt; vagy �ppen mindk�t szerepk�rben.