TIBET TERRIER

     �shaz�ja a csod�latos Tibet. A „Vil�g teteje” az emberek sz�m�ra mindig is egy m�toszokkal, legend�kkal �tsz�tt helyet jelentett. Sz�mtalan utaz� j�rt m�r Tibetben �s mindannyian csod�lattal �rtak err�l a titokzatos vil�gr�l.
     Ezen az elszigetelt vid�ken az emberek m�sabbak, vall�suk is k�l�nb�zik az eur�pai vall�sokt�l. Ebb�l az elz�rts�gb�l k�vetkezik, hogy kuty�ik is sok�ig ismeretlenek maradtak, �s tal�n �gy �rizt�k meg legink�bb �si tulajdons�gaikat.
     A vall�sb�l ered�en Tibetben valamennyi �let k�l�nleges v�delemben r�szes�l. Hisznek a teljes reinkarn�ci�ban , ez�rt tiltj�k b�rmilyen �l�l�ny elpuszt�t�s�t, elad�s�t. A Tibetben kiteny�sztett kistestû kuty�kat azonban „szerencsehoz�”-k�nt aj�nd�kozt�k, illetve a b�ke jelek�nt adom�nyozt�k egym�snak a h�bor�z� felek.

     E. E. Koch „A vil�g tetej�n” c�mû k�nyv�ben olvashatjuk, hogy m�r a k�nai Tang-dinasztia idej�n is a b�kek�t�sekn�l �llatokat k�n�ltak egym�snak a felek, �gy kuty�kat is. „H�orsz�g hercegei a b�k�re esk�dtek, ehhez pedig az istenek h�v�s�ra �ldozatul b�r�nyokat, kuty�kat, majmokat k�n�ltak f�l, de �pp�gy embereket, lovakat, jakot �s szamarakat is.”
     A tibeti fajt�k eredete t�bb ezer �vre ny�lik vissza, ez�rt fejl�d�s�k teljes t�rt�nete val�sz�nûleg soha nem lesz ismeretes.
     Az apso t�pus� kuty�k kolostorokban, gazdag h�zakban �s nom�dok s�traiban egyar�nt �ltek. A kolostorok szerzetesei �s a gazdagok csak kiv�logatott p�ld�nyokat tartottak �s teny�sztettek, ez�ltal a k�l�nb�z� m�retû �s form�j� kuty�kat k�l�nv�lasztott�k.
     Ezzel szemben a nom�d p�sztorok nem szelekt�ltak m�ret szerint, nekik ink�bb a munkak�pess�g volt a fontos. �gy vid�ken igen v�ltozatos apso szerû kuty�kat lehetett l�tni, de a terel�sben ink�bb a nagyobb m�retû, hosszabb arcorr� kuty�k vettek r�szt. A hosszabb fej el�ny�sebb volt a sz�r�s �llatok lefog�s�n�l.
     Az 1934-ben megjelent standard k�l�nv�lasztotta a kis �s a nagy apsot, Tibet-terrier �s Lhasa apso n�ven jegyezt�k be �ket. Az „apso” sz�rrel bor�tottat jelent, de nev�k eredhet a kecsk�t jelent� „rapso” sz�b�l is. A terrier n�v a laikusok sz�m�ra megt�veszt� lehet, mert nem egy terrierr�l, hanem az �shaz�j�ban m�g terel�sre haszn�lt fajt�r�l van sz�, ami a vil�g t�bbi r�sz�n m�r t�rsas�gi kutyak�nt �l az emberrel szoros kapcsolatban.
     Dr. Agnes R. H. Greig angol doktorn�nek k�sz�nhetj�k, hogy a fajta eljutott Eur�p�ba. 1922-ben Cawnpore-ban egy befoly�sos tibeti f�rfi feles�g�n v�gzett sikeres mût�tet. A csal�d h�l�ja jel��l egy Tibet-terrier szuka k�ly�kkel aj�nd�kozta meg, akit Buntinak h�vtak. M�g Indi�ban sz�letett meg az els� alom, 1924. kar�csony�n. 1926-ban �rkezett meg az els� h�rom Tibet-terrier Angli�ba, Bunti �s k�t k�lyke. Dr. Agnes Greig �desanyja, Mrs. A. Renton Greig alap�totta ezzel a h�rom kuty�val a h�res Ladkok kennelt. K�s�bb m�g �rkeztek Tibet-terrierek Indi�b�l. Az els� alom Angli�ban 1927-ben sz�letett meg, a legt�bb Eur�p�ban �l� Tibet-terrier ezen kuty�k lesz�rmazottja.
     Val�sz�nûleg a nom�dokkal val� szoros egy�tt�l�s folyt�n alakultak ki a Tibet-terrier m�ig megmaradt csod�latos tulajdons�gai. Ez a fajta rendk�v�l intelligens, alkalmazkod�k�pes, kitart� �s nagyon j� t�l�l�. A legfontosabb sz�m�ra „falk�ja”, a csal�d.
     A Tibeti-fenns�kon embernek, �llatnak egyar�nt meg kell k�zdenie a term�szet er�ivel a t�l�l�s�rt. Ezt csak j�l �sszehangolt egy�ttmûk�d�ssel lehet el�rni. Ennek alapja a felt�tlen bizalom. A nom�dok nyugodtan a kuty�ikra b�zhatt�k m�lh�s �llataik ir�ny�t�s�t, ny�juk terel�s�t, s�traik �rz�s�t, s�t m�g gyermekeik fel�gyelet�t is. Innen maradhatott fenn rendk�v�l j� jelz�k�szs�ge. A terel� �szt�n a mai Tibetekn�l is megfigyelhet�, de ezt a tulajdons�gukat csak az �shaz�ban haszn�lj�k ki.
     Im�dja a csal�dj�t �s fontos, hogy �t is csal�dtagk�nt kezelj�k. Szeret hallgat�zni �s mindenr�l tudni akar, de nem tolakod�an k�v�ncsi.
     J�l tud alkalmazkodni a v�ratlan helyzetekhez, mindig feltal�lja mag�t.
     Er�s egy�nis�g�b�l ad�d�an mindig a Tibet-terrier a k�zpont a csal�dban, gyakran az ir�ny�t� is, de intelligenci�j�nak k�sz�nhet�en felismeri a „hat�rt”, �s tudja, mikor kell visszal�pnie.
     Term�szetesen mindezen jellemz�i csak akkor mutatkoznak meg, ha egyenrang� f�lk�nt kezelj�k. A Tibet-terrier el�g okos ahhoz, hogy az �t �rt s�relmeket kell�en megbosszulja. Legr�videbben �gy jellemezhetn�nk, hogy egy eleven gyerek �s egy zseni kever�ke kutyab�rbe b�jtatva.
     Boldog, �letvid�m, rendk�v�l nagy humor�rz�kkel meg�ldott kutya. K�pes �nmag�t sz�rakoztatni, ha egyed�l van, de legnagyobb �r�m sz�m�ra a j�t�k a gazdival. Minden pillanatban k�sz a j�t�kra, ami k�ly�kkor�t�l eg�szen �lete v�g�ig megmarad. Id�s korukban is ugyanolyan vid�mak �s sz�rakoztat�ak, mint a k�lyk�k. Term�szetesen emellett egy feln�tt Tibet-terrier tiszteletet parancsol�, mint egy kis b�lcs Buddha, de szem�ben huncuts�g csillog.
     Szeret utazni �s k�nnyed�n alkalmazkodik az idegen helyekhez. Term�szetesen mindehhez sz�ks�ges a gazdi is, mert csak a legjobb bar�tj�val �rzi igaz�n j�l mag�t.
     Nem ragaszkodik v�logat�s n�lk�l b�rkihez, rend�letlen szeretet�t ki kell �rdemelni. A idegenekkel udvarias, de vel�k szemben z�rk�zott marad, am�g jobban megismerik egym�st. Ha valakit egyszer bar�tj�ul fogad, akkor mindig sz�vesen l�tja falk�ja vend�gek�nt.
     Igazi csal�di kutya, szereti a gyerekeket. Lak�sban, kertben egyar�nt tarthat�, de a lak�sban tartott kuty�nak is biztos�tani kell a mindennapos mozg�st. A kanok v�gtelen�l kedvesek, nem veszeked�sek �s mindig szerettetik magukat. A szuk�k kicsit er�sebb egy�nis�gek, a falk�ban �ltal�ban �k a vez�rek. T�bb Tibet terrier t�k�letes harm�ni�ban tud egy�tt �lni �s nagyon szeretik egym�st.
     Bolondos, macis k�lsej�t torzonborz bund�j�nak k�sz�nheti. Ez a sz�rzet is rendszeres �pol�st ig�nyel, ugyan�gy mint b�rmely m�s hossz�sz�rû fajt�n�l. A napi bundakef�l�ssel megel�zhetj�k a filcesed�st, csom�sod�st. Ez nem hosszadalmas feladat, ha rendszeresen v�gezz�k �s k�l�n�sen fontos k�ly�kkorban �s vedl�skor.
     Ez a fajta szem�lyis�g�ben hordozza �shaz�ja misztikum�t, tal�n ez�rt ilyen vonz� �s �rdekes kutya. Aki a Tibet-terrier mellett d�nt, hamar megismerheti fantasztikus tulajdons�gait, egy csupa sz�v, csupa l�lek partnert szerez hossz� �vekre.
     Eg�szs�ges �s er�s fajta. Hossz� �letû, gyakran el�ri a 15-16 �vet is. Eg�szen id�s kor�ig meg�rzi �leterej�t �s szellemi frissess�g�t.

K�llem�r�l r�viden: Fej: Kopony�ja gyeng�n �k alak�, az arc- �s agykoponyai r�sz k�zel azonos hossz�s�g�. Arckifejez�se term�szetes. A szemek nagyok kerekek, s�t�tbarn�k. Az orrt�k�r fekete, de vil�gos sz�nû kuty�kn�l megengedett a v�lt�orr. A f�lek a fejhez simulnak, sz�r�sek. Harap�sa oll�s. Test: N�gyzetes fel�p�t�sû, a marmagass�g �s a testhossz megegyezik. H�ta egyenes, mellkasa m�ly, hasa enyh�n felh�zott. Mells� l�bak: Egyenesek, p�rhuzamosak. A mancsok nagyok, kerekek, d�san sz�r�z�ttek. H�ts� v�gtagok: Cs�nkja alacsonyan �zelt. Farok: H�t�ra kunkor�tva viseli. Sz�rzet: Kett�s, hossz� egyenes vagy enyh�n hull�mos durv�bb fed�sz�r �s finomsz�l� aljsz�rzet. Sz�n: Valamennyi sz�n �s kombin�ci�ja megengedett, kiv�ve a m�j- illetve a csokol�d�barna sz�n. M�ret: A kanok marmagass�ga 36,5–40,6 cm, a szuk�k valamivel kisebbek. T�meg�k 9–12,5 kg.