A term�szetes kotor�kmunka kezdet�n a felsz�n �s a kotor�kbej�rat felder�t�se az els�dleges. A tov�bbi munka mindig a f�ld alatt zajlik, ami minden esetben "zs�kbamacska". B�rmilyen lelkiismeretes is a k�ls� nyomok felm�r�se, lehet a r�kav�rban v�dett �llat (vadmacska), esetleg borz, �regi ny�l is.

A kotor�kvad�szat l�nyege, hogy a kutya sz�m�ra a f�ld alatti k�rnyezet ismeretlen, r�ad�sul � a nem k�v�nt l�togat�. Ez�rt l�nyeges a testi-lelki kifejletts�g, valamint az �lland� siker�lm�nyen alapul� tan�t�s, ami eg�szs�ges �nbizalmat ad. A f�ld alatti munka sor�n a kuty�k st�lusa �s reakci�i elt�r�ek lehetnek. A vad�szati gyakorlat szempontj�b�l elv�rhat� a j� kotor�kebt�l, hogy - legyen megfelel�en �vatos, de soha nem gy�va, - a f�ld alatt megfelel� �s biztons�gos t�vols�gb�l kitart�an csaholjon, ami nem felt�tlen t�mad� jelleg� megnyilv�nul�s. Ez egy id� ut�n szinte m�r nem is zavarja a kotor�klak�t. Az ilyen �llapot �r�k hosszat is eltarthat eredm�ny n�lk�l, �s szinte elker�lhetetlen az �s�s. Term�szetesen ez az egy�tt dolgoz�s nem jelent �lm�nyt a vad�sznak, csak f�l�sleges id�pazarl�st. - Az ide�lis f�ld alatti vad�sz megfelel� agresszivit�ssal, fokozatosan kinyomja "ugrasztja" ellenfel�t, vagy ellen�ll�s eset�n lefojt minden �l�l�nyt, ami el�rehalad�s k�zben az �tj�t �llja.

- A lefojt�st k�vet�en elv�rhat� a tetemek apport�roz�sa a felsz�nre; ha ezt nem teszi, marad a vad�sz sz�m�ra az �s�, a lap�t �s a nem �ppen kellemes �s�s.
- A kotor�kban l�v� minden maradv�ny (t�pl�l�k, tetem, csontok stb.) felt�r�sa �ri�si jelent�s�ggel b�r a vadgazda sz�m�ra. Ebb�l fontos k�vetkeztet�sek vonhat�k le a ter�let kotor�klak�inak t�pl�lkoz�si szok�sair�l �s hat�sukr�l a zs�km�ny�llatok popul�ci�ira.

A kotor�kok ki�s�sa nem mindig lehets�ges, ez a talajadotts�gokt�l f�gg� neh�zs�gi fok� feladat. T�rekedni kell arra, hogy min�l kevesebbszer ker�lj�n sor �s�sra. Ez a minden l�nyeges feladatra megtan�tott, j�l bevad�szott kuty�k alkalmaz�s�val �rhet� csak el. Azt azonban tudom�sul kell venni, hogy a kotor�kvad�szaton az �s�s nem z�rhat� ki teljes eg�sz�ben, nemritk�n csak �gy menthet� meg a kutya �lete.

Ez a vad�szati m�d, ahol a kutya a munka v�gz�se sor�n kiz�r�lag csak saj�t mag�ra sz�m�that. A menetk�zben ad�d� probl�m�kat ott �s r�gt�n kell megoldani, hiszen hib�z�s eset�n s�lyos k�vetkezm�nyekkel kell sz�molni.

Ma m�r a kotor�kvad�szat a r�ka veszetts�g elleni immuniz�ci�ja miatt vesz�lytelen vad�szati m�d. Ez egyben azt is jelenti, hogy sokkal nagyobb vadgazd�lkod�si jelent�s�ggel b�r, mint amit jelenleg e vad�szati m�dt�l elv�runk.

1. Az "el�fekv�s" lehet rossz szok�s vagy b�tortalans�g, esetleg �r�kl�tt hajlam. Az ut�bbi esetben nincs sok tennival�nk, az ilyen kuty�t ki kell vonni a kotor�kvad�szatb�l! Ett�l persze m�s vad�szati m�don lehet eredm�nyesen alkalmazni (vaddiszn�vad�szat, kajtat�s, ut�nkeres�s stb.).

2. A r�kav�rba lend�letesen behatol� kutya a "k�telez�" megfontolts�g mellett agressz�v t�mad�st produk�lva, folyamatos csahol�ssal k�szteti menek�l�sre a r�k�t vagy m�s sz�rm�s ellens�get. A v�gs� eredm�ny �ltal�ban az "ugraszt�s". Ennek l�nyege, hogy olyan id�szakban , amikor a kotor�klak� k�t�d�se az "otthonhoz" gyenge, a legkisebb gyan�s eredm�nyre szinte �szrev�tlen�l pr�b�l a kij�raton elinalni. A menek�l� r�k�t a vad�sznak kell l�v�ssel ter�t�kre hozni.

5. A j�l bevad�szott tacsk�k �s terrierek a kim�lt �llat tetem�t kih�zz�k a kotor�kb�l, majd parancsra vagy an�lk�l visszamennek. Ezzel megkezd�dik az apr�l�kos "vizsg�l�d�s".

6. Az eb minden j�ratot �tvizsg�l. Erre az�rt van sz�ks�g, mert a szuka r�ka vesz�ly eset�re a k�lyk�knek kism�reti �regeket kapar, a katlanb�l el�gazva. F�l�slegesen keres� kutya ezek mellett elmegy, nem veszi �szre az ott megb�v� k�lyk�ket. Vadgazd�lkod�si �rdekb�l k�v�natos a megtal�lt ivad�kok likvid�l�sa, �s a felsz�nre hoz�sa. A tisztogat�st addig kell v�geznie, am�g tal�l valamit a kotor�kban. Ezalatt �rtend� a t�pl�l�kul szolg�lt �llatok csont- �s egy�b maradv�nyai is.