Ritka fajt�k

Andal�z eg�rvad�sz terrier

A Perro Ratonero Andaluz jellegzetes terrier, nagyon akt�v, �l�nk, kitart�. �ber �rkutya, de a mindennapi �letben nagyon kedves az emberekkel. Nagyon er�s a vad�sz�szt�ne, a fajta tulajdonk�ppen ennek k�sz�nheti, hogy nem t�nt el nyomtalanul a kinol�gia sz�npad�r�l.

A Ratonero a sherry haz�j�ban, Andal�zi�b�l, Jerez de la Frontera ter�let�r�l sz�rmazik. Fennmarad�s�t a spanyol �llam is t�mogatta, hogy a borpinc�kben ne m�reggel kelljen kiirtani a r�gcs�l�kat.

A Ratonero angol �s spanyol terrier t�pus� kuty�kb�l alakult ki. A XVIII. sz�zad v�g�n �s a XIX. sz�zad elej�n az angol bor�szokkal �s b�ny�szokkal foxterrierek is �rkeztek Spanyolorsz�g d�li r�sz�re, Andal�zi�ba. Ezek a r�vidsz�r� terrierek helyi terrier t�pus� kuty�kkal, az �n. Raterillo Andal�zokkal keveredtek. A Perro Ratonero Andaluz mai t�pusa k�r�lbel�l a XX. sz�zad elej�n alakult ki, hab�r ekkor m�g t�rt�nt n�h�ny angol toy terrier keresztez�s is. A teny�szt�k a szinte teljesen egysz�n�, feh�r egyedeket prefer�lt�k, mert ezeket k�nnyebb �szrevenni s�t�tben is. Hab�r Andal�zi�ban m�r j�val kor�bban �n�ll� fajt�nak tekintett�k a Ratoner�t, a nemzeti fajtaklub – Club Nacional del Perro Ratonero Bodeguero Andaluz – csak 1993-ban alakult meg. Alap�t�ja �s els� eln�ke Bartolome Benitez Perez-Luna volt. A Spanyol Kennel Klub 2000. szeptember 21-�n ismerte el hivatalos fajtak�nt az andal�z eg�rvad�sz terriert.

A haz�j�n k�v�l szinte teljesen ismeretlen fajt�val Spanyolorsz�gban kutyaki�ll�t�sokon is tal�lkozhatunk, hab�r a Ratonero CACIB c�met m�g nem kaphat, mert a Nemzetk�zi Kinol�giai Sz�vets�g m�g nem regisztr�lta a fajt�t.

A Ratonero feladata, a t�bbi terrier�hez hasonl�an, a r�gcs�l�k irt�sa. Rokonaival ellent�tben, neki els�sorban nem a kotor�kban, hanem a borpinc�kben, ist�ll�kban, cserz�m�helyekben �s rakt�rakban kell kiirtania az egereket, patk�nyokat. Nagyon �ber kutya, kiv�l� hall�ssal: a r�gcs�l�k legkisebb mozdulat�t is �szreveszi, meghallja. A spanyol ag�rral egy�ttm�k�dve, ny�lvad�szatra is haszn�lj�k. Kiv�l� vad�sz�szt�ne mellett, intelligenci�ja, szeretetrem�lt� term�szete �s alkalmazkod�k�pess�ge kiv�l� t�rsas�gi kuty�v� teszi, a gyerekek „nyaggat�s�t” is j�l t�ri.

A kanok marmagass�ga 37-43, a szuk�k� 35-41 cm. Az ide�lis m�ret 40 illetve 38 cm. S�lyuk 7-10 kg.