Nagy er� kis csomagol�sban

A sk�t terrier

A XIX. sz�zad Sk�ci�j�ban a sk�t terrier elnevez�s m�g kor�ntsem egy fajt�ra vonatkozott, hanem k�l�nb�z� terriert�pusok eg�sz sereg�re, melyek r�k�ra �s borzra vad�sztak, vagy a patk�nyokat irtott�k a gazdas�gokban. Csak a kutyaki�ll�t�sok elterjed�s�vel, 1859-t�l pr�b�lt�k a k�l�nb�z� t�pusokat k�l�nv�lasztani. A mai sk�t terrier �se 1881-ben a kem�nysz�r� sk�t terrier (Hard-haired Scotch Terrier) elnevez�st kapta, mely k�t �vvel k�s�bb v�ltozott egyszer�en sk�t terrierre. Ennek ellen�re sok�ig az Aberdeen terrier megjel�l�s volt haszn�latos, mivel ez a v�ros akkoriban a sk�t terrier-teny�szt�s centruma volt, innen �rkeztek a fajta legismertebb �s legsikeresebb ki�ll�t�i. 1868-ban, a Yorkshire-i Craven Show-n m�r �n�ll� oszt�lyban indulhattak a sk�t terrierek. 1879-ben a Kennel Club Show-n is k�l�n oszt�lyt vezettek be a fajta r�sz�re, ez�ltal hivatalosan is elismerve a sk�t terriert. Erre a ki�ll�t�sra egy�bk�nt 15 scottie-t neveztek. 1882-ben megalakult az els� angol Sk�t terrier Klub, melynek eln�ke J. B. Morrison volt, az els� sk�t terrier standard megalkot�ja. Ez a fajtale�r�s, kisebb m�dos�t�sokkal, ma is �rv�nyes.

Az Egyes�lt �llamokban az els� bejegyzett sk�t terrier az 1884 szeptember 15-�n sz�letett Dake nev� kutya volt. A fajta amerikai meghonos�t�j�nak John Taylor-t tartj�k. N�metorsz�gban a sz�zadfordul� t�j�n kezd�d�tt a teny�szt�s, angol import egyedekkel. 1903-ban, Lipcs�ben �ll�tottak ki el�sz�r sk�t terriert n�met ki�ll�t�son. A szomsz�dos Ausztri�ban 1910-ben regisztr�lt�k az els� sk�t terriert, Valerie Auersperg gr�fn� tulajdon�ban.

Igen �ber, �l�nk, szil�rd idegrendszer�, megb�zhat� �s h�s�ges kutya, de nem tartozik a k�nnyen kezelhet� �s tan�that� fajt�k k�z�. Gazd�j�t t�z�n-vizen kereszt�l k�veti, de olykor tart�zkod�nak, z�rk�zottnak mutatkozik, �s kifejezetten �lvezi f�ggetlens�g�t. Ennek ellen�re �rz�keny j�sz�g, m�g ha sokszor heves �s szenved�lyes is. B�r az emberekkel szeretetrem�lt� �s gyeng�d, kuty�kkal szemben agressz�v lehet. Nemhi�ba „Diehard” az angol beceneve, mely sz�val a meg�talkodottan makacs �s v�gletekig harcol� egy�neket illetik. Mindezek ellen�re a sk�t terrier j� t�rsa lehet annak, aki meg�rti �s elfogadja nem mindennapi, �sszetett jellem�t. Nagyon j� jelz�kutya, nem k�nyes k�rnyezet�re �s nagyon �lvezi, a ha a szabadban csatangolhat gazd�j�val. naponta legal�bb egyszeri alapos mozgat�st ig�nyel, kuty�kkal j�tszva vagy �ppen labd�t kergetve.

A sk�t terrier kicsi, kompakt, r�vidl�b�, szil�rd fel�p�t�s�, er�s csontozat� kutya, test�hez k�pest hossz� fejjel. Sz�re kem�ny, dr�tos, ellen�ll az id�j�r�s viszontags�gainak. Z�m�k teste r�vid, er�s l�bakon nyugszik. Ezek a tulajdons�gok, a fel�ll� f�llel �s farokkal p�rosulva, szembet�n� jellegzetess�gei a fajt�nak. B�tor, magabiztos, m�lt�s�gteljes megjelen�s� kutya. Nagy, er�s, kis csomagol�sban. A fel�p�t�st �s az ar�nyokat illet�en a t�lz�sok n�lk�li szimmetria �s egyens�ly a c�l. Egyforma fontoss�got kell tulajdon�tani a m�retnek, a s�lynak, a h�t illetve a fej hossz�nak. Marmagass�ga kb. 10 inch (25,4 cm), h�t�nak hossza pedig megk�zel�t�leg 11 inch (kb. 28 cm). Az ide�lis s�ly kanokn�l 19-22 font (8,6-10 kg), szuk�kn�l 18-21 font (8,2-9,5 kg).

Sz�rzete kem�ny, dr�tos fed�sz�rb�l �s puha, s�r� aljsz�rb�l �ll. Ezt a sz�rzetet rendszeresen trimmelni kell, a kedvenck�nt tartott sk�tokat g�ppel is ny�rhatjuk ugyan, de ez a sz�rzet elpuhul�s�hoz vezet. Ki�ll�t�son kuty�nkat megfelel� sz�rben kell felvezetni, hiszen annak szerkezete �s s�r�s�ge d�nt� szempont lehet a b�r�latn�l. A szak�ll illetve a l�bak �s a test als� hossz� sz�rzete valamivel puh�bb lehet ugyan, mint a testen, de nem pelyhes, vattaszer�.

Sz�ne nemcsak tiszta fekete lehet, hanem b�zasz�n� is, vagy b�rmely sz�n brindle (cs�kos) v�ltozata. Feh�r sz�r azonban csak a mellkason vagy az �llon megengedett, ott is csak igen csek�ly fel�leten.

A XX. sz�zad v�g�re az egykori r�kavad�sz terrier sok orsz�gban kifejezetten divatkuty�v� v�lt. Sz�mtalan h�res k�z�leti szem�lyis�gnek, sz�n�sznek vagy sportol�nak volt vagy van sk�t terriere, most csak n�h�nyat eml�tve k�z�l�k: Humphrey Bogart, G�bor Zsa Zsa, Eisenhower, Jackie Kennedy, Ronald Reagen, Shirley Temple, Liza Minelli. A legh�resebb sk�t terrier minden bizonnyal Fala volt, Franklin D. Roosevelt amerikai eln�k kuty�ja. Fala 1940. �prilis 7-�n sz�letett, s Margaret Stuckley, az eln�k unokan�v�re aj�nd�kozta FDR-nek. De nem Fala volt az els� scottie a feh�r H�zban: Franklin Rooseveltnek t�bbek k�z�tt m�r volt egy Duffey �s egy Mr. Duffey nev� sk�t terriere, de Fal�t szerette a legjobban, szinte mindenhova mag�val vitte. Fal�nak m�g most, �vtizedekkel hal�la ut�n is saj�t honlapja van.

Kivonat a sk�t terrier fajtale�r�s�b�l (FCI 73.)

�ltal�nos megjelen�s: Alacsony kutya, m�ret�b�l kifoly�lag kotor�kmunk�ra alkalmas, r�vidl�b�, figyelmes testtart�s�, megjelen�se csek�ly m�rete ellen�re el�rulja, mennyi er�vel �s �gyess�ggel rendelkezik.
Karakter: H�s�ges �s megb�zhat�, m�lt�s�gteljes, f�ggetlen �s tart�zkod�, de b�tor �s igen intelligens.
Wesen: Rettenthetetlen, de sohasem agressz�v.
Fej �s koponya: Feje hossz�, de a kutya m�ret�vel ar�nyos. A fej hossza ar�nyos sz�less�get tesz lehet�v�, mi�ltal a koponya keskenynek t�nik. A koponya szinte lapos, a nyakszirtcsont nem kiugr�. Az arcorri r�sz er�s �s m�ly. A koponya �s az arcorri r�sz egyforma hossz�s�g�. Enyhe, de hat�rozott stop l�that� a koponya �s az arcorri r�sz k�z�tt, k�zvetlen�l a szemek el�tt. Az orr nagy, oldalr�l n�zve az �ll fel� lefel� fut�nak t�nik.
J�rm�d/mozg�s: Folyamatos �s szabad, a mells� v�gtagok j� l�p�shosszal, a h�tuls�k j� tol�er�vel mozognak el�re, �sszess�g�ben harmonikus �s kiegyens�lyozott mozg�s.
Sz�rzet: Szorosan a testhez simul�, dupla sz�rzet. Az aljsz�rzet r�vid, s�r� �s puha, a fed�sz�rzet durva, s�r� �s dr�tos, a kett� egy�tt alkot id�j�r�s�ll� v�d�takar�t.
Sz�n: Fekete, b�zasz�n� vagy cs�kos, minden �rnyalatban.
M�ret/s�ly: A marmagass�g 25,4-28 cm (10-11 inch), a s�ly 8,6-10,4 kg (19-23 font).