A f�lreismert pumavad�sz avagy a kutyavil�g Bodybuilding bajnoka

Az els� l�t�sra f�lelmetes megjelen�s�, hatalmas, h�feh�r, "csupaizom" kuty�t a kutyavil�g Bodybuilding bajnok�nak is nevezhetn�nk. Mivel a fajta nagyon fiatal �s m�g nem tartozik az elterjedt kutyafajt�k k�z�, sokan nem ismerik. Vannak, akik pedig f�lreismerik. V�rszomjas fenevadnak, harcikuty�nak titul�lj�k, pit-bullnak n�zik. A "Schwarzenegger-i" k�ls� azonban tank�nyvbe ill� falka�szt�nnel, hihetetlen intelligenci�val p�rosul, ami nem v�letlen, ha felid�zz�k a fajta kialakul�s�nak t�rt�net�t.

Kialakul�s

Az 1920-as �vekben Nores-Martines Antonio �s Augustin elhat�rozt�k, hogy kiteny�sztenek egy olyan vad�szkuty�t amely helyt�ll haz�juk, Argent�na v�ltozatos �s kem�ny terepein. M�g sok, m�r l�tez� fajta rendelkezett egy, vagy t�bb megfelel� tulajdons�ggal e fajt�k egyike sem birtokolta az �sszes olyan jellemz�t amit a testv�rek k�v�ntak volna. �gy 10 fajt�t v�lasztottak ki, hogy megfelel� tulajdons�gaikat egy fajt�ban egyes�ts�k.

A teny�szt�si folyamat "alapk�ve" a Cordoba-i harci kutya volt. A "ringek kir�lya" a bullterrier az angol bulldog, a masztiff �s a boxer kever�ke volt �s kitart�s�r�l, erej�r�l �s �ll�k�pes�g�r�l volt h�res b�r gyorsas�ga �s szagl�k�pess�ge nem volt a legjobb. Ezzel a m�r l�tez� kever�kkel keresztezt�k a d�n dogot, hogy n�velj�k a kutya m�ret�t �s kialak�ts�k a fejform�j�t; a pireneusi p�sztorkuty�t, hogy l�trehozz�k a feh�r sz�rzetet �s a k�l�nb�z� �ghajlatokhoz val� j� alkalmazkod�k�pess�get; az angol bulldogot �s a bullterriert, hogy tov�bb n�velj�k a kutya kitart�s�t �s sz�v�ss�g�t; �s a bord�i dogot, hogy  er�s�ts�k az �llkapcsot. A pointerrel a szagl�k�pess�g, m�g az �r farkaskuty�val a gyorsas�g miatt keresztezt�k. V�g�l a boxer garant�lta a t�rsas�got kedvel� szem�lyis�get �s a nagyszer� intelligenci�t.

Az argentin dog tulajdons�gait gondosan finom�tott�k addig, m�g az �gy kiteny�sztett kutya teste er�s, idegrendszere stabil, temperamentuma pedig k�v�l� lett. Ez�ltal az �j fajta a vaddiszn�, a puma �s a jagu�r legelismertebb vad�szkuty�j�v� v�lt. Azzal a c�llal teny�sztett�k ki, hogy helyt�lljon D�l-Amerika hegyes, nehezen j�rhat� ter�letein. Ment�lisan az argentin dog fejlett, magas intelligenci�val �s nagyfok� koncentr�l� k�pess�ggel b�r. Ez azonban nem makacss�got jelent, hanem azt, hogy k�pes kiz�rni a zavar� t�nyez�ket mialatt feladat�t teljes�ti. T�bbek k�z�tt haszn�lnak argentin dogokat, vakok �s mozg�skorl�tozottak k�s�r�kuty�jak�nt, nagyon sikeres munkakuty�k, ell�tnak rend�rs�gi �s katonai feladatokat valamint nagyszer� kutat� �s ment�kuty�k.

Ez a fajta nagyszer� t�rs. Temperamentuma bar�ts�gos �s alapvet�en emberszeret�. Szereti ha simogatj�k �s viszonozza a t�r�d�st. Kiss� f�lelmet kelt� megjelen�se ellen�re elt�ri az idegeneket is, am�g nem jelentenek vesz�lyt a saj�t, illetve gazd�ja sz�m�ra n�zve. A kutya hamar megbar�tkozik a gyerekekkel �s szinte mindent elt�r a r�sz�kr�l. A f� probl�m�t a kuty�kkal szembeni agresszi� jelenti, de ezt korai szocializ�ci�val lehet megel�zni. A kuty�t meg kell tan�tani a helyes �t�l�k�pess�gre arra, hogy milyen helyzetben milyen viselked�s a k�v�natos. Az argentin dog �szt�nei er�sek, de ir�ny�that�ak.

A fajt�val kapcsolatban leggyakrabban feltett k�rd�sek:

Hogyan viselkednek az argentin dogok gyerekek k�z�tt?
Ezek a kuty�k nagyszer�en viselik a gyerekek t�rsas�g�t. Szeretik a gyerekeket, nagyon toler�nsak vel�k �s egy csom� "tort�r�t" elviselnek. Emellett ne feledj�k; ez egy nagytest� fajta �s ir�ny�tanunk, szocializ�lnunk kell �ket.

Hogyan viselkedne egy  argentin dog kan egy m�sik kan kuty�val?
Nem sz�m�t milyen fajt�r�l van sz� a kuty�knak term�szetes �szt�n�k, hogy hierarchi�t alak�tsanak ki a legdomin�nsabb kuty�val az �len. N�mi agresszi�t felt�telezhet�nk. �ltal�noss�gban a kan kuty�k a kanokat, m�g a szuka kuty�k a szuk�kat pr�b�lj�k hierarchiz�lni. Ha k�t kuty�t akarsz egy�tt tartani a legjobb megold�s ha az egyik kutya szuka a m�sik pedig kan. Ennek ellen�re sokszor el�fordul, hogy k�t azonos, vagy k�l�nb�z� nem� kutya, amely egy�tt n� fel, k�pes probl�mamentesen tov�bb �lni.

Milyen �rkuty�k az  argentin dogok?
Mindenek el�tt ez a fajta vad�szkutya. Az �rz� tulajdons�gaik m�sodlagosak. Ha az argentin dog meg�rzi, hogy saj�t mag�t, a gazd�t a csal�dot vagy j�bar�tot valami fenyegeti, v�deni fog. Azt, hogy ezt el�rj�k k�l�n kik�pz�s nem sz�ks�ges, de sz�ks�ges megtan�tanunk arra, hogy a k�l�nb�z� helyzetekben megfelel�en d�nts�n.

K�nny�-e kik�pezni az argentin dogokat?
Igen is, meg nem is. Az argentin dog el�g intelligens, de term�szet�b�l ad�d� moh�s�g�t megfelel� ir�nyba kell terelni. A szok�sos kik�pz�si m�dszerek n�ha nem eredm�nyesek, de egy kis v�ltoztat�ssal �ltal�ban sikeresek. �ltal�noss�gban a szuk�kat k�nnyebb kik�pezni, de az argentin dogb�l munk�val egy kit�n� munkakuty�t nevelhet�nk.

Milyen munkakuty�k az   argentin dogok?
Az argentin dogokat vil�gszerte kipr�b�lt�k, mint munkakuty�kat, igen meggy�z� eredm�nyekkel, amelyek az SchH I-t�l az SchH III szintig terjednek. Sok kik�pz� v�gyik r�, hogy ezzel a fajt�val dolgozzon. Egy Kaliforni�ban kik�pzett kan teljes�tette a BH-vizsg�t �s most k�sz�l az SchH I vizsg�ra. M�s kuty�k Texas-ban �s Kaliforni�ban szint�n elkezdt�k a felk�sz�l�st figyelemrem�lt� eredm�nyekkel. Emellett Texasban 13 argentin dogot k�peztek ki k�b�t�szer felder�t�s�re valamint �rz�-v�d� munk�ra. Minden h�r kiv�l� eredm�nyekr�l sz�mol be. Sok kik�pz� azt mondta, hogyha minden argentin dog olyan volna mint amilyennel �ppen dolgoztak, fajt�t v�ltan�nak. N�h�ny teny�szt�t�l inform�ci�t k�rt a rend�rs�g a fajt�val kapcsolatban �s rem�lj�k, hogy a k�zeli j�v�ben min�l t�bb argentin dog fog az Egyes�lt �llamokban hivatalos szolg�latot teljes�teni. Szerte az orsz�gban sz�mos kutya �ll kik�pz�s alatt, k�l�nb�z� szinten, k�l�nb�z� kik�pz�si ter�leten mint pl.: nyomk�vet�s, engedelmess�gi gyakorlatok, kutat�s �s ment�s, k�s�r�kuty�k, vad�szkuty�k stb…

A kennelek kiz�r�lag  vad�szatra, munk�ra vagy ki�ll�t�sokra teny�sztenek-e?
Nem! Az argentin dog m�g mindig egy "eredeti" fajta, ami azt jelenti, hogy m�g nagyon k�zel �ll az �seihez, rendelkezik az eredeti �szt�n�kkel. �gy hissz�k, hogy ez a fajta nagyon sokoldal� �s ilyennek is kell maradnia. B�r bizonyos teny�szt�k el�nyben r�szes�tenek bizonyos tulajdons�gokat ez nem azt jelenti, hogy a n�luk sz�let� k�lyk�k nem felelnek meg m�s kih�v�soknak.

FCI 292. sz�m� standard
(1993. I. 12) D

ARGENTIN DOG

 Eredete: Argent�na /1973. VII. 31.
Ford�totta: Dr. Otto SCHIMPF

KOPONYA: massz�v, el�lr�l h�trafel� �s oldalr�l, valamint fentr�l n�zve a jellegzetes r�g�- �s tart�izomzat k�vetkezt�ben dombor�. A nyakszirtcsont nem �llhat ki, az er�teljes nyakizmoknak teljes eg�sz�ben fedni�k kell, mi�ltal a fejt�l a nyak ir�ny�ba val� �tmenet enyh�n �veltnek l�tszik.

AZ ARCORRI R�SZ:  a kopony��val azonos hossz�s�g�, azaz a szemzugokat �sszek�t� k�pzeletbeli vonal egyenl� t�vols�gra van a nyakszirtcsontt�l �s az orrhegyt�l.

�LLKAPOCS/FOGAZAT: j�l, deform�ci� n�lk�l �sszeilleszked�, er�teljes, nagy, j�l az �llkapocsba illeszked� fogakkal.

AJKAK: j�l �s szorosan elhelyezked�k, szabad, feket�n pigment�lt sz�lekkel.

ORR: feket�n pigment�lt, enyh�n duzzadt (pisze orr), az orrlyukak el�g nyitottak.

SZEMEK: s�t�tek vagy mogyor� sz�n�ek. A szemh�jak feket�k vagy vil�gosabbak, a k�t szem k�z�tti t�vols�gnak nagynak kell lennie; a tekintet �l�nk �s �rtelmes, egy�ttal azonban �that� �s kem�ny.

F�LEK: a fejhez fel�l illeszkednek, f�lig vagy eg�szen felfel� �ll�ak, h�romsz�g form�j�ak, kurt�tottaknak kell lenni�k.

NYAK: er�teljes, �velt, j�l megform�lt, nagyon vastag nyakb�rrel, red�s mint a mastiff�, a bordeaux-i� �s a bulldog�, de nem olyan sz�raz mint a bullterrier�.

MELL/MELLKAS: sz�les �s m�ly, a nagy t�d�nek sok helyet biztos�t. El�lr�l �s oldalr�l n�zve a mell legm�lyebb pontj�nak a k�ny�k al� kell ny�lnia.

V�LLAK: igen er�teljesek, plasztikusan ki�ll� izomzattal, magas mar. J�l sz�gelltek.

MELLS� V�GTAGOK: egyenesek, p�rhuzamosak, r�vid, j�l z�rt ujjakkal.

FELS� VONAL: a maron magasabb �s a keresztcsont fel� enyh�n lejt.

�GY�K T�J�KA: az izomzat j�l kit�lti.

H�TULS� V�GTAGOK: a comb igen er�s izomzat�, a h�ts� l�bk�z�p r�vid, j�l z�rt, farkask�r�m n�lk�li l�bujjak. M�rs�kelten sz�gelt.

FAROK: hossz� �s vastag, ugyanakkor nem �r a bokaiz�leten t�l, rendszerint l�gatva hordja. Munka k�zben f�lemeli �s �lland� oldalir�ny� mozg�sban tartja, mint bar�ts�gos �dv�zl�skor.

SZ�RZET/SZ�N: r�vid, kem�ny �s f�nyl�. Tiszta feh�r, sz�n�t�l f�ggetlen�l minden folt mint vissza�t�s diszkvalifik�ci�t eredm�nyez, amennyiben az a f�lek m�g�tt a nyakon vagy a test t�bbi r�sz�n tal�lhat�. A b�r�n sz�rv�nyosan jelentkez� pigmentfoltok kedvez�tlenek, azonban nem vezetnek kiz�r�shoz.

NAGYS�G/S�LY: marmagass�g: 60–65 cm, s�ly: 40–45 kg.

KIZ�R� HIB�K: vil�gosk�k vagy k�l�nb�z� sz�n� szemek; s�kets�g, a test sz�rfel�let�n l�v� foltok; vil�gos vagy k�l�n�sen vil�gos foltokkal tark�tott orr; el�re- vagy h�traharap�s, er�sen l�g� ajkak, ag�rszer� (hosszan elny�lt) fej; hossz� f�lek, 60 cm-n�l kisebb nagys�g; egyn�l t�bb folt a fejen; testi hi�nyjelens�gek. A farkask�r�m kifog�solhat�, azonban nem vezet kiz�r�shoz.

MEGJEGYZ�S: A kanoknak k�t, szemmel l�that�lag norm�lis, teljes eg�sz�ben a herezacsk�ban elhelyezked� her�vel kell rendelkezni�k.