A vonszal�kmunk�val kuty�nkat felk�sz�thetj�k a vad�szaton gyakran el�fordul� sebz�sre, a menek�l� apr�vad felkutat�s�ra, ter�t�kre hoz�s�ra. Ezt a munk�t k�t r�szben t�rgyaljuk: 1. mezei vonszal�k, 2. erdei vonszal�k.

A vonszal�kmunka l�nyege mindk�t esetben a sebzett apr�vad - sz�rnyas �s sz�rm�s egyar�nt - megkeres�se a talajon h�trahagyott szagnyoma alapj�n, �s ak�r kim�lt, ak�r �l� �llapotban val� ter�t�kre hoz�sa. A vonszal�k vagy csapa k�vet�sekor a vad�szkuty�nak m�lyen, a talaj k�zvetlen k�zel�ben tartott orral kell dolgoznia.

Parancs: az imit�lt lees�si hely mutat�sa a k�z mutat�ujj�val, k�zben a "Szimat!" vagy "Csapa!" hangjel ad�sa.

V�grehajt�s: Kuty�nknak az indul�st megel�z�en �rdekl�d�nek, de t�relmesnek kell lennie. Az indul�skor k�r�ltekint�en vegyen szimatot, majd gyorsan, de ne idegesen k�vesse a vonszal�kot.

K�rnyezeti t�nyez�k figyelembev�tele: sz�lir�ny, n�v�nyzet, id�j�r�si viszonyok, ingerszeg�ny, illetve ingergazdag ter�let.

1. Mezei vonszal�k

1. A vonszal�k k�sz�t�se a sz�lir�ny pontos meghat�roz�s�val kezd�dik. Fontos, hogy a lefektetett nyomvonal mindig h�tsz�llel k�sz�lj�n. A tan�t�s ideje alatt el kell �rn�nk, hogy kuty�nk csak a talajon l�v� nyomra koncentr�ljon. Ezt pedig a h�tsz�l seg�ts�g�vel oldhatjuk meg. Ford�tott esetben a l�gszimat er�sebb ingert v�lt ki kuty�nkb�l, �s felhagy a talajon t�rt�n� nyomk�vet�ssel. A sz�lir�ny meg�llap�t�s�nak egyszeri eszk�ze egy c�rn�ra er�s�tett mad�rtoll, amelynek mozg�s�b�l pontosan meghat�rozhatjuk a k�v�nt ir�nyt, majd a vad�szkalap zsin�rja mell� tessz�k. Doh�nyosok a cigarettaf�st sodr�d�s�b�l is pontos k�pet kapnak.

2. A sz�lir�ny meg�llap�t�s�t k�vet�en, ki kell alak�tani a term�szeteshez hasonl� lees�si helyet, a seb�gyat. Ezt �gy k�sz�tj�k el, hogy a l�tt f�c�nb�l n�h�ny tollat kit�p�nk, �s a talajra helyezz�k, ugyanott a f�c�nt a f�ldh�z �s a rajta l�v� n�v�nyzethez d�rzs�lj�k, imit�lva a sebzett vad verg�d�s�t. Ezzel megfelel� kiindul�si pontot tudunk k�sz�teni kuty�nk sz�m�ra. A tan�t�s alatt �ll� vad�szkuty�knak fontos, hogy biztos kiindul�si pont �lljon rendelkez�sre, mert csak ez vezethet a hat�rozott �s megb�zhat� nyomk�vet�s elsaj�t�t�s�hoz.

4. M�sik m�dszere a vonszal�k fektet�s�nek, amikor a seg�d nyom�t�l t�volabb vezetj�k a vad nyom�t. Ezt egy kb. 2-3 m-es botra er�s�tett, zsineghez r�gz�tett f�c�n vagy prepar�tum v�gigh�z�s�val v�gezz�k. A sz�l ir�nya itt is hasonl�, mint az el�z� m�dszern�l. A vonszal�kmunka gyakorl�s�n mindig arra kell t�rekedni, hogy a lefektetett nyom hossz�t fokozatosan n�velj�k, de csak akkor, ha a r�videbb nyom kidolgoz�s�t m�r biztons�ggal v�gzi eb�nk. K�s�bb, amikor m�r k�szs�gszintre emelt�k e munk�t, folyamatosan v�ltoztassuk a vonszal�k t�vols�g�t. Ennek elmulaszt�sa eset�n kialakul a kuty�ban, hogy adott t�vols�gon hajland� csak v�gezni a feladatot.

5. Rendk�v�l fontos mozzanat a szimat felv�tele, m�s sz�val az ind�t�s. Ez ha nem megfelel�, akkor a kutya bizonytalanul kezdi munk�j�t, �s k�nnyen elveszti a vonszal�kot. Ilyenkor vagy feladja �s �jra kell ind�tani, vagy l�gszimat alapj�n pr�b�lja megkeresni az elrejtett vadat. Ekkor szint�n csak az ism�telt prec�z ind�t�s a megold�s. A vonszal�k kezdet�n�l kialak�tott "seb�gy" el�tt kuty�nkat �ltess�k le �s nyugtassuk. Ezut�n a vezet� adjon helyben marad�si parancsot, �s menjen a vonszal�k kezdet�hez. Figyelje meg, hogy a kiindul�si pontt�l merre van a vonszal�k h�z�si ir�nya. T�rjen vissza kuty�j�hoz. Helyezze nyak�ra a vezet�sz�jat �gy, hogy az ne legyen r�gz�tve a nyak�rvh�z, hanem mink�t v�ge a vezet� kez�ben maradjon. Vezesse a kuty�t a k�v�nt ponthoz. Ott a "Szimat!", "Szimat!", "Csapa!" paranccsal biztassa a szag felv�telre �s az indul�sra. Ek�zben a jobb k�z mutat�ujj�val mutasson r� a kihullott tollakra, majd a k�vetend� ir�nyra. Mik�zben fogja a vezet�ket, induljon el, figyelve, hogy a kutya megfelel�en koncentr�l-e a szimat felv�tel�re.

6. Amennyiben a vezet� a vezet�k fesz�l�s�n �rzi, hogy a kutya hat�rozottan �s j� ir�nyba indul, teh�t felvette a szimatot, �gy a vezet�k egyik v�g�t elengedve, �lljon meg. Ek�zben a vezet�k akad�lytalanul lecs�szik a kutya nyak�r�l, �s az �szrev�tlen�l f�ggetlenn� v�lik vezet�j�t�l. Az ezut�n k�vetkez� munka a vad megtal�l�sa, felv�tele, a vezet�kh�z vitele �s az �lve vagy �llva t�rt�n� �tad�sa az el�z� r�szekben m�r ismertetett m�don t�rt�nik. Term�szetesen a vonszal�kot egyar�nt k�sz�thetj�k prepar�tummal �s vaddal mind a tanul�s, mind k�s�bb a gyakorl�s kapcs�n. E munka megfelel� begyakorl�sa eset�n megn� a vad�szat eredm�nyess�ge, de nem kev�sb� fontos �llatv�delmi �s etikai jelent�s�ge sem.