Egy spanyol nemes Angli�ban

A POINTER

Sz�rmaz�s�r�l nem sokat tudunk. Annyi bizonyos, hogy az �si spanyol vizsla, valamint k�l�nb�z� angol �s francia kop�k v�re cs�rgedezik ereiben. A legelterjedtebb vizslaf�le a vil�gon. Eredeti hivat�sa az apr�vad felkutat�sa, megtal�l�sa volt. L�v�sre hasalnia kellett, �m a leesett vad megkeres�s�t m�r egy m�sik fajt�ra, a retrieverre b�zt�k…

A legr�gibb, 250 �ve „tiszta v�rben teny�sztett” vizsl�nak tartj�k. Ebben tal�n van n�mi t�lz�s, de az k�ts�gtelen t�ny, hogy a vil�g szinte valamennyi r�vidsz�rû vizslaf�l�j�nek nemes�t�s�hez f�lhaszn�lt�k.

B�r Spanyolorsz�got tekintik �shaz�j�nak, v�gleges kialak�t�sa az angol vad�szok �gyess�g�t �s hozz��rt�s�t dics�ri. Eur�pa-szerte sz�mos pointernek nevezett fajta l�tezik (egyed�l Franciaorsz�gban legal�bb �t), �m a nagybetûs Pointer az angolok kuty�ja. � az egyed�li, amely annyira k�zismert, hogy nev�hez nincs is sz�ks�g hozz�illeszteni semmif�le megk�l�nb�ztet� jelz�t. Nev�t az angolul �rt�knek aligha kell magyar�zni (point = mutat, pointer teh�t mutat�, r�mutat�). Lehet persze, hogy eredetileg a „pointer” nem is n�v volt, csup�n a kutya munk�j�nak le�r�sa. Eleinte val�sz�nûleg „pointing dog”-nak („mutat�”, vadat �ll� kuty�nak) h�vt�k, s csak k�s�bb lett pointer bel�le.

�gy tudjuk, hogy a 18. sz�zad elej�n ker�lt Angli�ba. Akkoriban m�g lass�, neh�zkes, �m kitûn� szimat� kutya volt. Mozg�sa �gy is megfelelt azoknak a vad�szoknak, akik m�g mindig el�lt�lt�s pusk�kkal j�rtak. Ahogy azonban fejl�dtek a vad�szfegyverek, s az ember n�mi szerencs�vel m�r r�pt�ben is k�pes volt elejteni a sz�rnyasvadat, gyorsabb, jobb k�pess�gû vad�szkuty�ra volt sz�ks�g. Megkezd�d�tt a modern, f�rg�bb �s eleg�nsabb pointer kialak�t�sa.

A teny�szt�k egy id�ben arra t�rekedtek, hogy robusztusabb� tegy�k a fajt�t, ez�rt keresztezt�k az angol r�kakop�val, s ezzel a fajta jelleg�t szinte teljesen t�nkretetett�k. A pointernek ugyanis az a dolga, hogy becserk�ssze a vadat, ezzel szemben a r�kakop�nak oda kell rohannia a zs�km�nyhoz, �s lehet�leg f�l�kerekedni. Ezenk�v�l a pointer feltartott fejjel vad�szik, a r�kakop� viszont leszegi a fej�t a f�ldre �s galoppban fut. �m a fajta „feljav�t�i” nem tanultak a leck�b�l: tov�bb k�s�rleteztek, angol bulldogokkal, agarakkal, angol v�rebekkel keresztezve a pointert. V�g�l egyes �rtelmesebb teny�szt�k siettek a fajta megment�s�re, �s l859-ben egy angliai ki�ll�t�son m�r „igazi” pointerek vonultak fel.

Napjainkban ugyan a v�rosiasod�ssal egyenes ar�nyban cs�kken a pointer szerepe, att�l azonban nem kell tartani, hogy ez az eleg�ns, mutat�s �llat valaha is eltûnik a kutyafajt�k sz�npad�r�l – �mb�tor szomor� arra gondolni, hogy az a ter�let, ahol haszn�t vehetik a vad�szok, fogy�f�lben van…

A pointer az orr�val jelez. Munk�ja abb�l �ll, hogy a ny�lt terepen megtal�lja a vadat. A fegyveres vad�sz el�tt dolgozik: rendk�v�l �les szagl�s�val �szleli, majd szoborr� merevedve jelzi a vadat, mintha l�p�s k�zben hirtelen meg�llna. Szenved�lyesen keres, kutat, nagyon szeret vad�szni. Feltûn�en f�rge, gyors. Eszes, �rtelmes, ragaszkod�, �l�nk, �rz�keny eb.

A fajta f� von�sai

Dekorat�v megjelen�sû, eleg�ns, csupa �n �s izom kutya. F�l�tt�bb ruganyos �s mozg�kony. Egyik f� jellegzetess�ge a fej �s a koponya, ugyanis az arcorri r�sznek enyh�n dombor�nak kell lennie. Fel�p�t�s�t tekintve igen lend�letes, legjobb form�j�t akkor mutatja, ha ny�lt terepen, munka k�zben vessz�k szem�gyre. Szeme mogyor�sz�nû vagy barna, ragyog� tekintetû. F�le el�gg� magasan tûz�tt, a fej�hez simulva lel�g, k�zepesen hossz�, a v�ge hegyes. V�lla hossz�, csapott, mellkasa sz�les, sz�gye m�ly. A bord�zat dombor�, a l�gy�k enyh�n �velt, izmos. A comb izmos, a cs�nk m�lyen fekszik. A mancs toj�sdad, z�rt, a l�bujjak �veltek. A farok k�zepesen hossz�, a t�v�n�l vastag, a hegye fel� keskenyed�, a gerinc vonal�t folytatja. Mozg�s k�zben a farok jobbra-balra csapkod. A sz�rzet finom, r�vid, sima, egyenes sz�l�. Sz�ne citrom-, illetve narancss�rga, m�jbarna, fekete, b�rmelyik alapsz�nen feh�r foltokkal, de lehet egysz�nû is. Marmagass�ga 62–68 cm (kanok), illetve 60–65 cm (szuk�k). S�lya 28–35 kg.