Fair-Oak’s Naf-Naf - haz�nk els� smooth collie-ja.
Az �les kontrasztok teszik k�l�n�sen vonz�v� a tricolor sz�nv�ltozatot.

A r�vidsz�r� collie

A sk�t juh�szkutya �se �szak-Anglia �s Sk�cia hat�rvid�k�n alakult ki. A 19. sz. elej�ig a sk�t juh�szkuty�kat kiz�r�lag munka c�lj�ra teny�sztett�k, teny�szkiv�laszt�suk alapja kor�ntsem a k�llem volt. �r�sos dokumentumok hi�ny�ban nem tudjuk, hogy a r�vid- �s hossz� sz�rv�ltozat p�rhuzamosan fejl�d�tt-e, vagy k�l�n fajtak�nt. Amikor Vikt�ria angol kir�lyn� az 1860-as �vek v�g�n felkarolta a hossz�sz�r� collie-t, (rough collie) megindult a fajta l�tv�nyos fejl�d�se, s noha a simasz�r� collie (smooth collie) kev�sb� dekorat�v megjelen�se miatt hossz�sz�r� testv�re �rny�k�ba szorult,  1877-ben m�r k�l�n oszt�lyban versenyeztek a ki�ll�t�sokon.

Az els�, majd a m�sodik vil�gh�bor� a smooth colliet sem k�m�lte. A teny�szetek v�ls�gban voltak, a t�rzs�llom�ny ki�regedett, a fajt�t a kihal�s vesz�lye fenegette. Csak n�h�ny megsz�llott teny�szt� kitart� munk�j�nak k�sz�nhet�, hogy ez az �rt�kes fajta fennmaradhatott.

Az 1950-es, 60-as �vek meghat�roz� kennel�v� Mrs. Kay Alexander �s Miss Elizabeth Dundas teny�szete, a Peterblue v�lt. Az � els� kuty�juk, Ch. Redevalley Rosita of Ladypark volt, akire a mai smooth colliek 80 %-a visszavezethet�.

1974-ben Mrs. Christine Leach Kanad�b�l import�lt egy blue merle szuk�t, akit egy amerikai champion kannal fedeztetett be. Egy kuty�nak az import�l�sa m�r akkor is hatalmas port vert fel Nagy-Britanni�ban. 7 k�ly�k sz�letett a karant�nban, akik k�z�l egy Ausztr�li�ba ker�lt a nagyon h�res Talcott kennelbe. Egy m�sik kan ebb�l az alomb�l, Gb. Ch. Blue Heritage at Hughley pedig egy egyed�l�ll� almot produk�lt Gb. Ch. Jalondas Jacanapest�l a Foxearth kennelben. Ebben az alomban h�rom champion kutya sz�letett, �k a modern smooth collie leg�jabb gener�ci�j�t jelentik.

Kitekint�s

Angli�b�l igen j� teny�szanyag ker�lt �s ker�l �t a Kontinensre.

A legjobb saj�t �llom�nnyal vitathatatlanul a skandin�vok rendelkeznek, �k valahogy �rzik ezt a fajt�t. Kiv�ltk�pp szembe�tl� ez a blue-merle kuty�ikn�l, ilyen sz�p sz�n�sszet�tel� smooth colliekat ritk�n tal�lni. Kuty�ik nagyon j� testfel�p�t�s�ek, t�k�letes mozg�s�ak, t�pusos fej�ek.

N�metorsz�gba 1961-ben ker�lt az els� teny�szp�r Angli�b�l, a fajtahonos�t� vom Ihlpol kennelbe, Inge Harth asszony az�ta is teny�szti a fajt�t.

A Benelux �llamokban �s Sv�jcban f�k�nt angol import kuty�kkal dolgoznak, de n�luk is akad olyan teny�szt�, aki saj�t vonalat alak�tott ki, ez�rt ezekben az orsz�gokban sokkal nagyobb elt�r�sek tapasztalhat�k a t�pusban, mint a finnekn�l vagy a sv�dekn�l.

Ausztri�ban �s Franciaorsz�gban egy-egy teny�szt� foglalkozik a fajt�val.

Csehorsz�gban 1995-ben sz�letett az els� smooth collie alom, rajtuk k�v�l jelenleg 4 import kutya �l az orsz�gban.

Magyarorsz�gra 1997 �sz�n �rkezett az els� r�vidsz�r� collie, �s nemr�g sz�letett meg az els� alom. N�lunk ez a fajta teljesen ismeretlen, sokan teljes megd�bben�ssel fogadj�k a t�nyt, hogy a collie-nak l�tezik egy r�vidsz�r� v�ltozata is.

Szlov�ki�ban, Rom�ni�ban nem teny�sztik a fajt�t.

Az Egyes�lt �llamokban a kuty�k n�mik�pp k�l�nb�znek az eur�pai t�pust�l, de nem annyira, mint a hossz�sz�r�ek eset�ben. Az amerikai smooth colliek nagyobbak, testesebbek, emellett az amerikai teny�szt�k hajlamosak a f�lprobl�m�kat m�t�ti oldalr�l megk�zel�teni, ez�rt eur�pai szemmel n�zve - n�ha - kuty�ik arckifejez�se idegen.

Ausztr�li�ban �s �j-Z�landon amerikai kuty�kat haszn�lnak, m�r csak a t�vols�gok miatt is. N�luk viszont van n�h�ny teny�szt�, aki p�nzt �s f�rads�got nem k�m�lve angol kuty�kat import�l, �s azokat teny�szti. Ez�rt arra kicsit vegyesebb a k�p.

Fajtajegyek

Mivel term�szet�b�l fakad�an a collie p�sztorkutya-feladatokra sz�letett, testfel�p�t�se er�teljes, mozg�kony kell hogy legyen, mentes az esetlens�gt�l �s a neh�zkess�g b�rmilyen jel�t�l. A r�vidsz�r� collie �ltal�nos megjelen�s�t a kiegyens�lyozotts�g, a munkak�pess�g, az elegancia �s a nemess�g jellemzik.

A legnagyobb jelent�s�ggel a fejforma b�r, melyet az eb nagys�g�val ar�nyban kell �rt�kelni. Szemb�l vagy oldalr�l n�zve a fej egy j�l letomp�tott �khez hasonl�t, a koponya lapos.

Profilb�l n�zve a koponya �s az orr fels� vonalai azonos hossz�s�g� k�t p�rhuzamos, egyenes s�kon fekszenek, melyet egy k�nnyed, de �szrevehet� stop kett�oszt. A szem k�zepes nagys�g�, ferde v�g�s�, mandula alak� �s s�t�tbarna sz�n�, kiv�ve a blue-merl�t, melynek egyik vagy mindk�t szeme gyakran k�k vagy k�kfoltos. A f�lek ar�nyban �llnak a fej nagys�g�val, figyel� helyzetben a f�lek kb. h�romnegyed r�sze fel�ll, egynegyed r�sze el�rebicsaklik. A neh�z, vagy a fel�ll� f�l hibak�nt �rt�kelend�. A r�vidsz�r� collie-nak nagyobbnak t�nnek a f�lei, mint a rough collie-nak, de ez csak l�tsz�lagos, a hi�nyz� sz�r k�nt�s az oka, �s �ppen a kevesebb sz�r miatt, a smooth colliek f�le �ltal�ban magasabban t�rt.

Sz�ne: Gold-sable: minden sz�n�rnyalat a vil�gos aranysz�n�t�l a s�t�t mahag�niig.

Tricolor: t�lnyom�r�szt fekete, meleg csersz�nnel a fejen �s a l�bakon.

Blue-merle: t�lnyom�r�szt tiszta, ez�st�s k�k, feket�n spriccelve, m�rv�nyozva, meleg csersz�n� jegyekkel.

Mindh�rom sz�nv�ltozat t�bb� vagy kev�sb� mag�n viselheti a collie tipikus feh�r sz�n� jegyeit, mint a feh�r nyakgall�rt, a feh�r l�bakat �s mancsokat, a feh�r mellkast, a feh�r farok v�get �s esetenk�nt feh�r foltot az orron �s a homlokon.

Sz�re kem�ny, t�m�r �s eg�szen r�vid, b�s�ges aljsz�rrel.

A simasz�r� collie nemcsak megjelen�s�ben, de karakter�ben is k�l�nb�zik a hossz�sz�r� colliet�l. A smooth colliek temperamentusabbak, mozg�konyabbak. Nem hajlamos idegesked�sre vagy f�lelemre, reflexei gyorsak, felfog�sa k�nny�. Betegs�gekkel szemben ellen�ll�, minden porcik�j�ban t�k�letes, mentes a t�lz�sokt�l. Tapasztalatok szerint hangosabbak hossz�sz�r� t�rsaikn�l, hajlamosak csak az�rt ugatni, hogy hallj�k a hangjukat, de sok f�gg a k�vetkezetes nevel�st�l. Amennyiben j� ir�nyba terelj�k a besz�lget�s kedv�t, kiv�l� jelz�kuty�v� v�lik. A smooth colliek fel�p�t�se �ltal�ban jobb a hossz�sz�r�ek�n�l, hiszen nem tudj�k hib�ikat elrejteni a d�s sz�r al�.

A r�vidsz�r� collie teny�szt�sekor sok�ig els�sorban nem a k�llem volt a f� szempont, mint a rough collie-n�l, hanem sokkal nagyobb hangs�lyt helyeztek a munk�ra, ez�rt a smooth collie ma is ugyanaz az akt�v, mindig tettre k�sz kutya, mint terel� �sei. Nagy lelkesed�ssel �s kitart�ssal vesz r�szt agility �s obedience kik�pz�seken, de igazi �leteleme a terel�s, amit a ma m�r n�lunk is meghonosod� terel� �szt�npr�b�kon bizony�that.

�sszegz�s

A r�vidsz�r� collie igen bar�ts�gos, vid�m csal�di kutya. Mindig �ber, mindenre azonnal reag�l, k�nnyen �s gyorsan tanul. Szereti a gyerekeket, fel�gyeli, v�di �ket. Mozg�kony �s �l�nk, nagyon gyors, fordul�kony. Tiszta, r�vid sz�re k�nnyen �polhat�, vedl�si id�szakban is tiszt�n tarthat�. �rz�keny; a durvas�ggal, kem�nys�ggel szemben f�l�nken reag�l. Kisz�m�thatatlan gazda kezeiben bizonytalann�, kiegyens�lyozatlann� v�lik. Kimondottan emberszeret�, a gazda bar�tai az � legjobb bar�tai, aki egyszer ki�rdemelte a szeretet�t, azt mindig kit�r� lelkesed�ssel, �ri�z�ssal fogadja, ez�rt nem aj�nlom azoknak, akik „egygazd�s” kuty�t akarnak, mert leszoktatni arr�l, hogy minden bar�tot, ismer�st falrenget� �r�mmel fogadjon, hamv�ba hullt igyekezet. Ennek ellen�re igen j� jelz�kutya, ter�let�t hangosan, �llhatatosan v�di, hangja semmivel �ssze nem t�veszthet�.

Megjelen�se egyedi �tv�zete az eleganci�nak �s a komikumnak. Mivel nagyon ritka fajta, aj�nlani tudom mindazoknak akik nem az �pp divatos kuty�t keresik, akik igazi t�rsra v�gynak egy igazi, ut�nozhatatlan egy�nis�g szem�ly�ben. Mert a smooth ccollie egy�nis�g, sz�ps�ge bels� harm�ni�j�b�l fakad. Aki egyszer m�r tal�lkozott vele azt mag�val ragadja temperamentuma, semmivel �ssze nem t�veszthet� megjelen�se. Nem lehet k�z�mb�snek lenni ir�nta.