Arab teliv�r a kuty�k vil�g�ban

A saluki

A salukit eredeti elnevez�s�vel p�rhuzamosan gazellakuty�nak �s perzsa ag�rnak is szokt�k nevezni. A K�zel-Keleten, k�r�lbel�l i.e. 3000 k�r�l kialakult kutyafajta. Feladata mindig is a gyors zs�km�ny �ld�z�se �s vad�szata volt.
A salukit kialakul�s�nak helye �s ideje ugyan nem teszi jobb� vagy k�l�nlegesebb� a t�bbi kuty�n�l, de az t�ny, hogy kev�s hasonl� fajta van, mely ilyen hossz� id�n kereszt�l gyakorlatilag v�ltozatlan k�ls�vel maradt fenn, �s melyet korabeli tulajdonosai szinte szent l�nyk�nt tisztelt�k.

Sz�mtalan te�ria l�tezik a kutya �s ember k�z�tti k�l�n�s kapcsolat kialakul�s�nak kezdet�r�l �s okair�l. Val�sz�n�leg a gyakorlati haszon j�tszotta az els�dleges szerepet abban, hogy az �sember mag�hoz engedte az „�skuty�t", de nagyon hamar kialakulhatott a k�z�s vad�szaton t�lny�l� �rzelmi k�t�d�s. A saluki azzal b�szk�lkedhet, hogy az egyik els� olyan fajta, melyet az ember szelekt�ven teny�sztett �s a gondosan kialak�tott v�rvonalak eg�szen napjainkig ny�lnak. Mezopot�mi�ban, k�r�lbel�l 7000 �vvel id�sz�m�t�sunk el�tt, a helyi sivatagi farkas (C. I. arabis) domesztik�l�dhatott, mely k�nnyedebb fel�p�t�s� �s gyorsabb j�sz�g volt �szaki rokonain�l, �s �rtelemszer�en �ppen olyan k�v�natos tulajdons�gokkal rendelkezett, melyre a korabeli embereknek sz�ks�g�k volt: sivatagi k�rnyezetben �ld�zni �s elkapni a vad�sz zs�km�ny�t. �gy alakulhatott ki az egyik els� kutyafajta, a saluki. Az �sat�sok tan�s�ga szerint Mezopot�mi�ban, a sum�r birodalomban a mai salukival szinte teljesen azonos k�lsej� kuty�k �ltek. De egyiptomi domborm�veken is l�that�ak saluki-szer� kuty�k, hosszabb sz�rrel a f�l�k�n, l�baikon �s farkukon. Az egyiptomiak m�r t�bb, k�l�nb�z� kutyat�pussal rendelkeztek, a salukit az „El Hor" n�vvel illett�k („A Nemes"). Tutankhamen f�ra� s�rj�ban tal�ltak egy strucctollb�l k�sz�lt legyez�t, melyen a f�ra� fia �jjal �s agarakkal struccra vad�szik. Az egyiptomiak olyannyira tisztelt�k a salukit, hogy ha kuty�juk meghalt, szab�lyosan megsiratt�k �ket, �s a gy�sz jelek�nt leborotv�lt�k szem�ld�k�ket, �s gyakran a kuty�kat ugyan�gy mumifik�lva temett�k el, mint a f�ra�kat, d�szes nyak�rv�kkel egy�tt, melyen a kuty�k neve is olvashat�. Masztiff t�pus� �s a mai f�ra�kuty�hoz hasonl� ebek csontv�zait is megtal�lt�k az �sat�sok sor�n Egyiptom ter�let�n, de saluki maradv�nyokra kiz�r�lag a f�ra�k k�zel�ben bukkantak. Ahogyan a nagy kereskedelmi �tvonalak fejl�dtek, �gy terjedtek el egyre nagyobb ter�leteken a k�l�nb�z� kutyat�pusok sz�l�haz�jukon k�v�l. Hab�r a saluki eredete t�bb mint t�zezer �vre ny�lik vissza, a fajta val�di kialak�t�i �s meg�rz�i az arabok. K�t csod�latos �l�l�nyt teny�sztettek ki m�r a t�rt�nelmi id�k kezdet�n, az arab teliv�rt k�zleked�si �s h�bor�s c�lokra, �s a salukit �lelemszerz�sre. J�val a fegyverek feltal�l�sa el�tt, a saluki volt az a „szersz�m", mellyel a leghat�konyabban tudtak vad�szni a sivatagban. Szak�rt�k �gy gondolj�k, hogy kor�bban minden t�rzs a saluki egy-egy k�l�nb�z� t�pus�t teny�sztette: a sz�ke �s fawn sz�n�eket a sivatagban, a feket�ket a s�t�t, vulkanikus k�zet alak�totta t�jakon, a fak�kat pedig �szak-Afrik�ban.

�vsz�zadokkal ezel�tt, a nom�d beduin t�rzsek �lete jelent�s m�rt�kben a gyors salukikt�l f�gg�tt: nekik k�sz�nhet�en ker�lt h�s�tel a t�rzs „asztal�ra". Hab�r az iszl�m vall�s tiszt�talannak b�lyegzi a kuty�kat, az agarak, �gy a saluki is kiv�telt k�pez: Allah aj�nd�k�nak tartott�k, �s az egyiptomiakhoz hasonl�an „Nemesnek" nevezt�k ezeket a kuty�kat. Utaz�k besz�mol�i szerint m�g napjainkban is ritk�n l�tni k�bor salukit az arab vil�gban. Sok�ig csak magas rang� emberek tarthattak salukit, �s nagyon-nagyon ritk�n adtak el k�lyk�ket. Salukit csak aj�nd�kba lehetett kapni, ha valaki igaz�n r�szolg�lt erre a megtiszteltet�sre. A k�lyk�ket gyakran a h�remben tartott�k, a feln�tt kuty�k pedig legink�bb uruk t�rsas�g�ban id�ztek. A saluki volt az egyetlen �llat, mellyel mestere megosztotta s�tr�t vagy palot�j�t. Napjainkban a saluki a K�zel-Keleten a beduinok sors�ban osztozik: a civiliz�ci� fejl�d�se egyre ink�bb kiszor�tja �ket. Egyre kevesebb beduin �l a sivatagban, egyre t�bben k�lt�znek a v�rosokba, ez�ltal a saluki is elveszti eredeti szerep�t. A kir�lyi csal�d, a nemesek �s n�h�ny megmaradt beduin t�rzs vad�szik m�g mindig salukikkal. Az uralkod� sz�m�ra a vad�szat csup�n sport, sz�rakoz�s – a beduinok sz�m�ra meg�lhet�s.

Csup�n 40-50 �ve jelent meg a saluki eur�pai orsz�gokban, kiz�r�lag akkor, ha egy megbecs�lt nyugatit megaj�nd�koztak vele a K�zel-Keleten. Napjainkban a sivatagi �let, az arabok �letvitele egyre v�ltozik, �s az arab teliv�r �s a saluki vir�gkor�t lehet�v� tev� t�nyez�k m�r nem l�teznek. Mindez a fajta lass� elt�n�s�t jelenthetn�, de szerencs�re a saluki tulajdonosok �s teny�szt�k t�bbs�g�t rabul ejtette e k�l�nleges, �si fajta var�zsa, �s tudat�ban vannak, milyen meg�vand� eszmei �rt�k van a kez�kben.

A saluki k�lseje �s jelleme m�g mindig olyan, mint ahogy azt az �vezredek sor�n a sivatagi k�r�lm�nyek kialak�tott�k. Gyakran csak a saluki mentette meg az arabokat az �hez�st�l. Gyors kuty�ikkal ny�lra, r�k�ra �s gazell�ra vad�sztak. A sivatagi k�rnyezet a kuty�k fizikum�t, a vad�szat �s a t�rzsi �letvitel pedig jellem�ket alak�totta, hat�rozta meg. Term�szetes k�rnyezete nem k�nyeztette el a salukit, nem volt k�nny� �lete, ez ma is l�tszik szil�rd, kemny fel�p�t�s�n. Az ujjai k�z�tt n�v� sz�r is l�ba v�delm�t szolg�lta. Mellkasa m�ly, l�bai er�sek, mint minden atl�t��. Gyakorlatilag falkakutya volt, mindig legal�bb k�t kuty�val vad�sztak egyszerre, de maximum hat f�s csoportokban. Mivel a saluki mestere k�zvetlen ir�ny�t�sa n�lk�l vad�szott, roppant intelligensnek �s f�ggetlennek kellett lennie. De a t�rzsi szok�sok a kuty�k m�s bels� tulajdons�g�t is meghat�rozt�k. Mivel nem akart�k, hogy riv�lis t�rzsek ellophass�k �ket, tart�zkod�, k�r�ltekint�, �vatos kuty�kat teny�sztettek, melyek k�pesek magukat megv�deni. De mivel a beduinok legend�san vend�gszeret�ek voltak, kuty�ik sem lehettek agressz�vek az idegenekkel. Mindez, �s az a t�ny, hogy a salukinak megengedt�k, hogy ura s�tor�ban aludhasson, egy idegenekkel szemben tart�zkod�, szeretteivel viszont gyeng�d �s nyugodt viselked�s� fajt�t eredm�nyezett.

Az arab vad�szok gyakran tev�j�k vagy lovuk nyerg�ben sz�ll�tott�k a salukikat, hogy azok igaz�n frissek legyenek a vad�szaton. V�llukon s�lyommal, nyerg�kben kuty�jukkal indultak vad�szni. A ragadoz�mad�r feladata volt a vad felder�t�se: mikor megl�tta a zs�km�nyt, k�r�zni kezdett felette, az �t figyel� salukik pedig tudt�k, mi a dolguk. Az �ld�z�s olykor r�vid volt �s gyors, olykor t�bb kil�m�teren �t is eltartott, pr�b�ra t�ve a kuty�k �ll�k�pess�g�t �s kitart�s�t. Az iszl�m el��r�sai szerint a saluki nem �lhette meg zs�km�ny�t, a vad�sznak kellett ezt megtennie. A kuty�kat teh�t �gy tan�tott�k, hogy a vadat csak leszor�ts�k �s fogva tarts�k, m�g mester�k oda nem �r. Ny�l eset�n viszont a salukinak kellett gazd�j�hoz vinnie az �ltal�ban eszm�letlen zs�km�nyt. (A kuty�k a vadat a tork�n�l fogva szor�tott�k le, �s az az oxig�nhi�ny miatt legt�bbsz�r elvesztette az eszm�let�t.)

A k�z�pkorban keresked�k r�v�n a saluki eg�szen Belgiumig jutott, de igaz�n csak az 1800-as �vekben terjedt el a fajta �shaz�j�n k�v�l. A XX. sz�zad elej�n �rkeztek az els� salukik Angli�ba, �s 1923-ban m�r meg is alakult az els� fajtaklub. Az egyik els� saluki teny�szt� a h�res Egyiptom-szak�rt� Lady Florence Amherst l�nya volt, � alap�totta az Amherstia kennelt Angli�ban, kuty�it Egyiptomb�l hozta („d�li t�rzs"). Lance gener�lis Sz�ri�b�l import�lta kuty�it („�szaki t�rzs"). Kedvenc kuty�ja Ch. Sarona Kelb volt, az els� angolchampion fajt�j�ban.

Hab�r a saluki is az agarak fajtacsoport�ba tartozik, �s a K�zel-Keleten is t�bb ag�r t�pus l�tezik, t�bb szak�rt� egybehangz� v�lem�nye szerint, a saluki alapvet�en k�l�nb�zik legk�zelebbi rokonait�l �s nem is keveredett vel�k az �vsz�zadok sor�n. A legt�bb ag�rral ellent�tben, a saluki teste r�vid �s egyenes, h�ta k�zel sem olyan �velt, mint p�ld�ul az angol ag�r�, �s l�bai is sokkal hosszabbak a test�hez k�pest. Oldalr�l n�zve, �ll� testhelyzetben a mells� l�bak, a h�t �s a h�tuls� l�bak a talajjal szinte t�k�letes n�gysz�get z�rnak be.