CANE CORSO

Az �jj��led� legenda!

Az �kori harcos n�h�ny �ve vil�gh�d�t� �tj�ra indult, kil�pve az elszigetelts�gb�l �s feltart�ztathatatlanul t�r el�re, csod�latot, elismer�st, szeretetet v�v ki mag�nak, a corso bar�tok �s tart�k k�r�ben.

Ez a csod�latos fajta egy igazi unicum, karaktere, ereje, harciass�ga, kedvess�ge �s legend�s ragaszkod�sa hamar b�vk�r�be vonzza az �rdekl�d�t. A fajt�t jellemz�en csak fels� fokon lehet besz�lni.

Els�pr� siker�t h�ven t�kr�zi az is, hogy az 1989-ben megrendezett Mantova-Ostuni tal�lkoz�n m�g csak kb. 140 egyedet regisztr�ltak. Ma pedig, 1998-ban, Magyarorsz�gon m�r kb. 500 egyed lett t�rzsk�nyvezve.

Sz�mtalan m�v�szi alkot�s maradt r�nk, az ut�korra, legyen az majolika, ikonogr�f, festm�ny, mese, legenda, amibe szervesen be�p�l a corso, aki megosztja az emberrel az �r�m �s a f�jdalom perceit, (a sz�p id�szakokat �s azokat is, amelyekben semmi sem siker�l). R�gm�lt id�k ember�nek bar�tja, egyben a mi t�rsunk is lehet.

Eddigi sikert�rt�nete �rthet�v� v�lik, mihelyt megismerj�k a fajt�t.
 

�ltal�nos jellemz�k:

K�z�pmagas, er�s, robosztus testfel�p�t�s�, gyors, nagyon akt�v, f�lelmet nem ismer�, mely csod�latos m�don p�rosul fegyelmezhet�s�g�vel.

K�nnyed�n tan�that�, ragaszkod�, �lland�, f�radhatatlan �rz�je a h�znak �s az ember tulajdonainak, igaz, h�s�ges bar�tja a gazd�nak, szel�d, kedves �s t�relmes a gyerekekkel szemben.

Idegenekkel zord, t�vols�gtart�, m�r-m�r harap�s.

A ter�let�rz�si �szt�n a v�r�ben van, m�r a 8-10 hetes k�lyk�k kell� hat�rozotts�ggal jelzik, ugatj�k az idegent vagy sz�mukra szokatlant.

A klasszikus �rz�-v�d� feladatokat b�mulatos vehemenci�val hajtja v�gre.

T�mad�sa, a gyorsas�ga �s ereje l�v�n els�pr�.

Szem�lyv�d�, k�s�r� kutyak�nt az egyik legkiv�l�bb.

Csal�di kedvenck�nt val� tart�sa is �gymond optim�lis, rajong a gyermekek�rt, mindig k�sz egy kis j�t�kra, cs�nytev�sre, hanc�roz�sra.

R�vid sz�re miatt lak�sba is javasolhat�.

A ridegtart�st, az elhanyagolts�got �s a munkan�lk�lis�get nehezen viseli.

Neki csal�d, kisebb-nagyobb feladat kell a t�k�letes lelki egyens�lyhoz.

Olaszorsz�gban mind a mai napig haszn�lj�k vaddiszn� �s egy�b nagyvad vad�szat�ra.
 

Teny�szt�si m�lt, jelen, j�v�

Tudatosan kihagyom le�r�somb�l a k�z�pkori, illetve enn�l r�gebbi le�r�sokat, �ltal�nos tudnival�kat. Enn�l sokkal aktu�lisabb, eg�sz a mai napig �rezhet� teny�szt�s- �s t�pus kialak�t�sr�l lesz sz� r�viden.

1973-ban prof. Giovanni B. �s n�h�ny lelkes bar�t felv�s�roltak n�h�ny, k�l�nb�z� t�pus� corsot, azzal a c�llal, hogy megv�dj�k, megismertess�k �s elterjessz�k a fajt�t a vil�gon.

Els� l�p�sk�nt elsz�ll�tott�k �ket Mantov�ba, majd egy hosszantart�, teny�szt�si munk�ba fogtak.

T�bbsz�r�s szelekci� �r�n, a munka gy�m�lcsek�nt Daun� �s Tipsi p�ros�t�s�b�l 1980-ban 2 olyan k�ly�k sz�letett (Basir �s Bulan), akik m�r megfeleltek minden szempontb�l a fajt�val t�masztott k�vetelm�nyeknek. T�k�letes harm�ni�ban a k�ls� megjelen�si jegyek a bels� tulajdons�gokkal.

Ett�l a teny�szt�si metodik�t�l f�ggetlen�l, de ezzel egyid�ben �s p�rhuzamosan m�s visszanyer�si programok is elindultak, minek eredm�nyek�nt siker�lt kib�v�teni a genetikai �llom�nyt, r�gz�teni n�h�ny t�pust, karaktert �s a funkcion�lis alak�that�s�g is megmaradt.

Ezen bel�l meg kell eml�ten�nk n�h�ny fontos, jelent�s nevet: Indiveri Vito, Dyrium, Plud, Vecchio Carubo, Cesare, Ettore Frasinetti, Spicciano, Casa Capriati, Murgese, Casa Paoletti.

Felm�r�seket, tervezeteket k�vet�en az elk�sz�lt fajta standardot 1987-ben az ENCI elfogadta. Az 1989-ben megrendezett Mantova-Ostuni tal�lkoz� alkalm�val 140 egyed ker�lt bejegyz�sre.

1994. febru�r 20-t�l teljes joggal beker�lt az FCI �ltal elismert fajt�k k�z�.
 

Magyarorsz�gi helyzet

1994-ben �rkeztek az els� p�ld�nyok haz�nkba, ezut�n sz�d�t� sebess�ggel terjedt el a fajta, melynek n�pszer�s�ge eg�sz a mai napig is tart, s�t a kelet- �s nyugat-eur�pai orsz�gokban is megkezdte h�d�t� k�r�tj�t.

Sajnos a siker �s a divat, mint minden m�s fajt�nak, nemcsak fejl�d�st hoz, hanem rengeteg negat�vummal is j�r.

Ezek k�z�l a leg�get�bb probl�m�k: a szakirodalom teljes hi�nya, m�rpedig en�lk�l lehetetlen �gy teny�szteni, hogy az megfeleljen az olasz elv�r�soknak, k�v�nalmaknak vagy legal�bb megk�zel�tse azt.

Az ig�nyes corso teny�szt� nem el�gedhet meg a "k�zen-k�z�n", sz�besz�dk�nt terjed� �ltal�nos tudnival�kkal.

A hazai corso l�tsz�m ugyan folyamatosan gyarapszik, azonban a genetikai k�szlet m�g igen sz�k�snek mondhat�. Jelenleg 3-4 f�bb v�rvonal l�tezik, ill. ezek kever�se, p�ros�t�sa, azonban ennek lehet�s�gei korl�tozottak.

Az import fedez�sek d�ja �s j�rul�kos k�lts�gei f�lelmetesen magasak az �tlag magyar p�nzt�rc�nak. N�vend�k vagy feln�tt, min�s�gi kuty�hoz hozz�jutni k�ptelens�g, azonban csak �gy, ilyen m�don b�v�thetj�k, jav�thatjuk az �llom�ny min�s�g�t.

Nincs semmif�le konkr�t kapcsolat a fajta anyaorsz�gbeli clubj�val, hacsak egy-egy teny�szt� egy�nenk�nt ki nem �p�tett n�mi szem�lyes kontaktust.

Jelent�s hangs�lyt kell fektetni arra, hogy a teny�szegyedek mentesek legyenek minden durva anat�miai hib�t�l (pl. dysplasia, entropium, ektropium, stb.). Sikere, eladhat�s�ga miatt kevesen v�llalj�k fel a selejtez�s �r�t.

Minden "teny�szt�" saj�t lelkiismeret�re, szaktud�s�ra �s szerencs�j�re van b�zva, hogy a tulajdon�ban sz�letett alom min�s�ge milyen: gyenge, k�zepes, �tlagn�l jobb, vagy "minden kutya szenz�ci�s, cs�cs min�s�g�" szintet �r el.

A magyarorsz�gi �llom�ny jav�t�sa, a felel�ss�gteljes teny�szt�s �rdek�ben - no �s persze els�sorban, hogy a leend� corso v�s�rl�knak val�ban �r�me telhessen ebben a kedves, h�s gladi�torban, - tegy�nk meg mindent lehet�s�g�nk szerint.

Minden tiszteletem �s elismer�sem azok� a teny�szt� t�rsaim�, corsos bar�taim�, akik dacolva sok-sok neh�zs�ggel, intrik�val, kudarccal, megpr�b�lnak jav�tani amin csak lehet �s t�rekszenek a j�ra, a jobbra, a t�k�letesre, az igazi CANE CORSO-ra.