A masztiff

Kor�bban r�szletesen foglalkoztunk azzal, hogy az �kori Keleten kialakult hadikuty�k hogyan ker�ltek az Assz�r Birodalomb�l f�n�ciai, illetve pun k�zvet�t�ssel a Brit-szigetekre az i.e. V. sz�zadban. Azt is tudjuk, hogy az itt �shonos kelt�k nagy becsben tartott�k ezeket a kuty�kat, akik k�s�bb alaposan megnehez�tett�k Julius Caesar l�gi�inak h�d�t�s�t.

Miel�tt a fajta k�s�bbi t�rt�net�nek t�rgyal�s�ra r�t�rn�nk, id�zz�nk el kicsit a masztiff sz� eredet�nek vizsg�lat�n�l.

A n�v eredet�t, melyen m�r t�bb mint k�tezer �ve e hatalmas ebeket ismerik, sokf�lek�ppen vezetik le. Az egyik ilyen magyar�zat szerint a latin „mastinus” �s „mastibe” szavakban gy�keredzik, melyek jelent�se b�k�s, nyugodt. Ezek a tulajdons�gok b�keid�ben nyilv�n jellemz�ek voltak ezekre a kuty�kra, de m�gsem emiatt ismert�k �ket igaz�n. M�s kutat�k, akik a kelta „mas tuin” (h�zat �rizni) sz��sszet�telb�l sz�rmaz� „masteve” sz�ban v�lik felfedezni a masztiff n�v eredet�t, k�zelebb jutottak az igazs�ghoz. Ezzel a n�vvel a s�lyos, hatalmas ebeket jel�lt�k, akik rettenthetetlen�l v�dt�k gazd�juk birtok�t. Ezek azok a jellemz�k, melyekr�l h�res volt az �si fajta.

Az �kori kelta n�pek �r�sbelis�ge azonban igen alacsony szinten �llt, �gy err�l az oldalr�l neh�z ezt az elm�letet hitelt �rdeml�en bizony�tani. �m a kiterjedt �r�sos r�mai eml�kek – irodalmi �s t�rt�neti munk�k, katonai, feljegyz�sek, cirkuszi besz�mol�k, stb. – alapj�n tudjuk, hogy a masztiff sz� csak Britannia megh�d�t�sa ut�n v�lt ismertt� a Birodalomban. Vagyis a hadizs�km�nyk�nt, cirkuszi szerepl�sre elhurcolt hatalmas kuty�kkal egy�tt nev�k is eljutott a R�mai Birodalomba. �ppen ez�rt felt�telezhetj�k, hogy kialakul�sa kapcs�n a kelta eredet-elm�let �ll k�zelebb az igazs�ghoz.

Az id�sz�m�t�sunkat k�vet� ezer �v roppant izgalmas volt �gy a Brit-szigetek lakosai, mint a masztiffok sz�m�ra. Alig vonultak ki a r�maiak, m�ris �jabb l�togat�k �rkeztek a La Manche-csatorna t�loldal�r�l. Ezek a sz�szok voltak, akiket a n�pv�ndorl�s hull�mai k�nyszer�tettek erre a kis utaz�sra. �ket mintegy �tsz�z �vvel k�s�bb a normannok k�vett�k, ez�ttal egy tr�n�r�kl�si vita elrendez�se c�lj�b�l. A Hastings-n�l 1066-ban lezajlott �tk�zet �jfent jelent�sen �talak�totta h�seink �let�t.

Kateg�ri�k

A masztiff egyik legkor�bbi angol nyelvû �r�sos eml�t�se az „Ancient Laws of Wales”, azaz „Wales �si T�rv�nyei” c�mû gyûjtem�nyben (XI. sz.) tal�lhat�. Ebben h�rom kateg�ri�ba sorolt�k a kuty�kat, �gymint h�z�rz�, juh�szeb �s masztiff. Ez ut�bbin bel�l megk�l�nb�ztett�k a „Cadgi” n�ven ismert hatalmas hadi, �s a fog�kutyak�nt haszn�lt „Gafaelgi” t�pust. E kisebb �s f�rg�bb kuty�kkal els�sorban nagyvadakra vad�sztak, de jellemz�en ezeket haszn�lt�k a k�l�nb�z� �llatviadalokon is. A k�tf�le m�retû, de tulajdonk�ppen egyazon fajt�nak tekinthet� kuty�k funkci�- �s testnagys�g szerinti megk�l�nb�ztet�se a sum�r �s r�mai rokonok ut�n itt is megfigyelhet�.

Roppant hasonl� kategoriz�l�s tal�lhat� abban a csaknem n�gy �vsz�zaddal k�s�bb keletkezett k�nyvben, mely III. Edward kir�ly fi�nak, Edmund yorki hercegnek nev�hez fûz�dik. A herceg 1410. k�r�l �rta – vagy mondta tollba – „Master of Game”, vagyis „A j�t�k mestere” c. mûv�t (�rtsd: cirkuszi j�t�k, viadal – a szerz�), melyben k�l�n fejezetet szentelt Anglia h�res kuty�inak. R�szletesen le�rta �ket, �s el�deihez hasonl�an k�l�n eml�kezett meg a h�bor�ban haszn�lt hatalmas kuty�kr�l, s k�l�n a kisebb testû vadkanvad�sz- �s gladi�torebekr�l.

Amint l�tjuk, e hatsz�z �ves mû �r�ja is m�ret, illetve felhaszn�l�si ter�let alapj�n kategoriz�lt. �m a k�t t�pus megjel�l�s�re m�r r�szben a csak az uralkod� oszt�ly �ltal ismert francia-latin kult�r�b�l mer�tett. A nagytestû masztiffok mellett megeml�tett j�val kisebb �s f�rg�bb kuty�kat ugyanis latin kifejez�ssel „alauntis”-nak nevezte.
�rdekess�g: Chaucer is megeml�kezik az alant-okr�l „The Knight’s Tales” c�mû munk�j�ban.

Sokan azt �ll�tj�k, hogy a vad�szatra �s viadalra haszn�lt alant egy a masztifft�l teljesen �n�ll� fajta volt. E v�leked�s szerint ezek a kuty�k mint uralkod�knak �s f�uraknak sz�nt aj�nd�kok a kontinensr�l, Franciaorsz�gb�l ker�ltek �t Angli�ba. Mint l�tni fogjuk, sokkal val�sz�nûbb, hogy a masztiff e kisebb m�retv�ltozat�nak csak a nev�t „import�lt�k” Nyugat-Eur�p�b�l. Maga a t�pus ugyanis m�r �sid�kt�l l�tezett a szigetorsz�gban is, ahogyan azt az el�z�ekben ismertetett ezer�ves t�rv�nygyûjtem�ny is bizony�tja. �ppen ezek a „k�nnyû” masztiffnak is nevezett, m�ra kihalt kuty�k voltak a hamarosan sz�ba ker�l� bulldog k�zvetlen �sei.

M�g kedvenc id�t�lt�seikr�l �s az arra legalkalmasabb ebekr�l k�nyveket �rtak, az uralkod� oszt�ly tagjai az alacsonyabb sorba tartoz�k sz�m�ra igyekezett megnehez�teni, s�t lehetetlenn� tenni az �kori hadikutya-ivad�kok tart�s�t. Erre sz�ks�g volt nemcsak a vad�llom�ny v�delm�ben (helyesebben a vadak elejt�s�nek kiz�r�lagos jog�t a f�urak maguknak k�vetelt�k), de az ad�k beszed�s�nek z�kken�mentess�g�nek biztos�t�sa miatt is. Ez�rt megk�vetelt�k, hogy az �sszes nagytestû kutya mells� l�bair�l k�t k�rm�t lev�gjanak. Az �gy sz�nalmasan biceg� kuty�k gyakorlatilag k�ptelenek voltak ell�tni �rz�si funkci�ikat, ez�rt a k�zrendûek hamarosan felhagytak tart�sukkal. A nemess�g k�r�ben viszont a hatalmas masztiffok t�retlen n�pszerûs�gnek �rvendtek, s tov�bbra is a k�tezer �vvel azel�tti c�lokra alkalmazt�k �ket. Vad�szatokon �pp�gy, mint a csatatereken vagy a viadalok ar�n�iban e remek kuty�k tov�bb �rizt�k f�lelmetes h�rnev�ket. Sok dics�s�ges t�rt�net sz�l b�tors�gukr�l, gazd�juk ir�nti hûs�g�kr�l.

�rdekess�g: a XVI. sz�zadban a k�l�nb�z� �llatviadalok Eur�pa-szerte �ltal�nos sz�rakoz�si form�nak sz�m�tottak m�g vas�rnaponk�nt, s�t a kiemelt egyh�zi �nnepeken is!

A masztiffok eg�szen a l�fegyverek eur�pai elterjed�s�ig meg�rizt�k hadi funkci�jukat, ahogyan arr�l a k�l�nb�z� kr�nik�k is besz�molnak. Az egyik ilyen szerint a spanyol koron�t is birtokl� V. K�roly (1500–1558) n�met-r�mai cs�sz�r franci�kkal v�vott h�bor�ja alatt VIII. Henrik n�gysz�z hadikuty�t k�ld�tt sz�vets�gese megseg�t�s�re. Noha a spanyolok is h�resek voltak saj�t harci kuty�ikr�l, a cs�sz�r nagy haszn�t vette e jelent�s hadtestnek. Olyan nagyra tartotta ezt az „aj�nd�kot”, hogy egy alkalommal az angol ebek b�tors�g�t �s harci szellem�t �ll�totta p�ldak�nt saj�t katon�i el�!

A hanyatl�s kezdete

A masztiff �vezredeken kereszt�l meg�rizte magasrang� p�rtfog�inak v�res harcokban, neh�z k�zdelmekben kiv�vott j�indulat�t, s tart�sa tov�bbra is f��ri kedvtel�snek sz�m�tott. Az 1600-as �vekt�l azonban egyre ink�bb a folyamatosan t�k�letesed� l�fegyverek domin�ltak a hadvisel�sben, s ez nemcsak a csatamez�kr�l sz�mûzte �r�kre a nagyszerû harcost. A puskapornak a XVI. sz�zad v�g�re tehet� eur�pai elterjed�se m�sik �si szakm�j�ra, a nagyvadak vad�szat�ra is v�gzetes hat�ssal volt.

R�ad�sul az �ppen ekkort�jt elm�rgesed� angol-spanyol viszony k�vetkezm�nyek�nt fell�p� ib�r tengeri fenyeget�s felgyors�totta ezt a folyamatot. A Nagy Armada elleni felk�sz�l�s hat�s�ra megkezdett flotta�p�t�si program irdatlan faig�nye miatt v�gbemen� erd�irt�s ugyanis a nagyvadak a farkas, medve �s vaddiszn� kipusztul�s�nak befejez�s�t is jelentette Albionban. �gy nem rendeztek t�bb� nagyszab�s� vad�szatokat, s nem volt sz�ks�g a fog�kuty�k seg�ts�g�re sem.

Maradtak h�t az �llatviadalok, melyeken egy ideig m�g bizony�thatt�k rendk�v�li k�pess�geiket, �s tov�bb �lvezt�k a f�rangok t�mogat�s�t. I. Jakab p�ld�ul h�sz masztiff szuk�t tartott �lland�an a Tower-ben, hogy mindenkor elegend� ut�np�tl�sa legyen a medveviadalokon esetlegesen elpusztult ebeknek. Chamberlain egyik besz�mol�ja is e koron�s f� nev�hez, �s a spanyol k�vet 1623-ban a kir�lyi udvarban tett l�togat�s�hoz fûz�dik. Megeml�ti, hogy az uralkod� vend�ge sz�rakoztat�s�ra egy jegesmedv�t zavartatott a Temz�be, majd kuty�kat usz�ttatott r�. Ezen esem�nyt az elragadtatott n�z�k „minden sportok k�z�l a legjobbnak” nevezt�k.

Egy dics�s�ges korszak v�ge

A leszûk�lt alkalmaz�si k�r els�dleges hat�sa, vagyis a teny�szt�s visszaes�se gyorsan �rezhet�v� v�lt. Az egyedek sz�m�nak drasztikus lecs�kken�se k�vetkezt�ben a XVII. sz�zad k�zep�n a masztiff m�r v�delemre szorult saj�t haz�j�ban! A viadalokon val� nagym�rt�kû pusztul�suk mellett az els�sorban a n�met ter�letekre ir�nyul� kivitel v�g�l m�r a fajta puszta fennmarad�s�t is vesz�lyeztette Angli�ban.

A helyzet egy id�re javulni l�tszott, amikor a kir�lyi hatalmat 1649-ben megd�nt� Oliver Cromwell lordprotector f�veszt�s terhe mellett megtiltotta a masztiff-ok exportj�t. Egy m�sik int�zked�s�vel – feltehet�leg akaratlanul – tov�bb szolg�lta a fajta �rdekeit, amikor vall�si okokb�l besz�ntette az �llatviadalokat is. Egy�bk�nt � maga a masztiff nagy rajong�ja, s�t t�bbj�k tulajdonosa volt. Kuty�i k�z�l n�h�nyan r�szt vettek �tk�zetekben is, �s elk�s�rt�k gazd�jukat �rorsz�g megh�d�t�s�ra.

�rdekess�g: a Cromwell vezette angol csapatok �rorsz�gi hadj�rata ut�n a szigetorsz�g lakoss�g�nak l�leksz�ma a fel�re cs�kkent. Nyilv�n ez is seg�tett megalapozni a hagyom�nyos �r-angol viszonyt.

A kir�lyi hatalom Cromwell hal�la ut�ni restaur�ci�ja idej�n az �llatviadalok �jra n�pszerûv� v�ltak, �s egyre sz�lesebb t�megek k�veteltek maguknak r�szt ebb�l a sz�rakoz�sb�l. A v�ltoz�s szele hamarosan el�rte az ar�n�k �porodott leveg�j�t is, �s jelent�s v�ltoz�s �llt be a k�zd�felek „szem�ly�ben”. A viadalok szervez�i ugyanis medv�t egyre nehezebben �s csak nagyon nagy k�lts�ggel tudtak beszerezni, s az ellen�k felvonultatott masztiffokb�l is egyre kevesebb volt. Mivel ezek szerepeltet�se egy�ltal�n nem volt gazdas�gos, a folyamatosan gyarapod� n�z�k�z�ns�g el�tt a XVII. sz�zad v�g�n megkezd�d�tt az olcs�n beszerezhet� bik�k �s kuty�k egym�s elleni k�zdelm�nek aranykora. B�r ilyen k�zdelmeket m�r 1000. k�r�l rendszeresen tartottak Angli�ban, azok j�szerivel csak a falusi p�rok, azaz a legszeg�nyebbek sz�rakoztat�s�t szolg�lta.

Az ekkorra meglehet�sen megfogyatkozott masztiff-�llom�ny tagjai sohasem t�nd�k�lhettek igaz�n ebben a „sport�gban”. Ekkorra ugyanis m�r �vsz�zadok �ta ismert volt az a kutya, amely m�sz�rsz�kek h�ts� udvar�ban, falusi v�s�rtereken hivat�sszerûen ûzte ezt a szakm�t. Ez a tr�nk�vetel� hamarosan �tvette a nagytestû �s hozz� k�pest lomha j�sz�gok harci ar�n�kban bet�lt�tt vezet� szerep�t. Kisebb termete f�rges�get �s kitart�st biztos�tott sz�m�ra, amely els�dleges fontoss�g� volt a viadalokon.

Legend�s elsz�nts�g�nak, �s nem utols�sorban saj�tos fejform�j�nak k�sz�nhet�en a masztiff-n�l sokkal eredm�nyesebben �s l�tv�nyosabban szerepelt a k�zdelmekben. Ez a nagyszerû harcos az �kori hadikuty�k m�lt� ut�djak�nt f�lelmetes h�rnevet v�vott ki mag�nak, s megkezdte m�ig tart� diadalmenet�t. A t�mpeorr� kuty�t bulldog n�ven ismerte meg a vil�g.

A masztiff tov�bbi sors�r�l most el�g annyit megjegyezni, hogy a XVIII. �s a XIX. sz�zad folyam�n tov�bb cs�kkent a fajta l�tsz�ma. Noha viszonylag kor�n, 1872-ben megalap�tott�k az els� fajtaklubot Angli�ban, a tisztav�rû egyedek l�tsz�ma a sz�zadfordul� k�rny�k�n m�r ijeszt�en alacsony volt. A tendencia az I. vil�gh�bor� (1914–1918) alatt is folytat�dott, az �llom�ny m�g tov�bb fogyott.

Ezekben az �vekben r�ad�sul a b�szke angol fajta kezdte elvesz�teni tisztas�g�t. Kevered�se els�sorban a bel�le kiteny�sztett bullmasztiffal, a n�met doggal, valamint a Bloodhound-dal (v�rebbel) v�lt �ltal�noss�. �rdekes m�don a bern�thegyivel t�rt�n� keresztez�sek is mindennaposak voltak, melyeket a korabeli teny�szt�k a sv�jci fajta eredet�r�l sz�l� „hossz�sz�rû masztiff”-elm�lettel igazoltak.

Ezek a kevered�sek r�szint v�letlen�l, r�szint pedig tudatosan t�rt�ntek. C�ljuk azonban mindenk�ppen k�z�s volt: maga a puszta fennmarad�s. A British Kennel Club (BKC) ennek �rdek�ben bizonytalan sz�rmaz�s� egyedek teny�szt�sbe v�tel�t �s az ut�dok t�rzsk�nyvbe val� regisztr�l�s�t is megengedte. A fajtament� munka keret�ben teh�t egy kuty�t nem fajtiszta, vagy �ppen m�sfajt�j� egyeddel is lehetett p�roztatni. A k�lyk�ket azonban az eredeti fajt�ra kellett visszateny�szteni, s �gy a h�rom gener�ci�ban egym�st k�vet� „tiszt�t�s” ut�n sz�let� ut�dok m�r fajtatisztak�nt lettek regisztr�lva.

Az 1910-es �vek m�sodik fel�ben �letbe l�pett crossbreeding-nek (keresztez�s) nevezett elj�r�s j� m�dja volt annak, hogy egy szûk l�tsz�m� �s belteny�sztetts�ggel (inbreeding) fenyegetett fajta fennmaradjon. A program el�nye, hogy a m�sik, esetenk�nt k�zeli rokon fajta nemk�v�natos tulajdons�gai gyorsan kik�sz�b�lhet�ek. Ez a masztiff eset�ben m�gsem siker�lt teljesen, �s a kevered�s m�ig hat� v�ltoz�sokat okozott: cs�kkent az �llom�ny magass�ga �s a fejt�pus is m�dosult.

A II. vil�gh�bor� (1939–1945) m�g s�lyosabb csap�st m�rt a fajt�ra. A masztiff csaknem kihalt Angli�ban, mivel az �llom�ny nagy r�sze egyszerûen �henpusztult. Ebb�l k�vetkezett, hogy a h�bor�s �vek alatt mind�ssze h�t (!) alom sz�letett. R�ad�sul ezek a k�lyk�k is k�zeli rokons�gban �lltak egym�ssal, �gy a kihal�s mellett �jra a belteny�sztetts�g volt a m�sik lehets�ges alternat�va. A helyzetet tov�bb rontotta, hogy 1945-re m�r csup�n egyetlen teny�szt�sbe vehet� kor� szuka, egy Sally of Coldblow nevû kutya maradt Angli�ban.

A belteny�sztetts�g elker�l�se �rdek�ben sz�mos p�ld�nyt kellett visszahonos�tani az USA-b�l, ahov� kor�bban sok masztiff ker�lt. A b�ke�vek alatt rengeteg egyedet adtak el a tengerent�lra, ahol teny�szt�s�ket nagy lelkesed�ssel �s magas szinten folytatt�k. Az angolok nagy szerencs�j�re a fajta �gy fennmaradt, �s a haza�rkezett p�ld�nyoknak k�sz�nhet�en �shaz�j�ban is lassan mag�hoz t�rt. Az 1950-es �vekre m�r �jra stabilnak mondhat� �llom�ny alakult ki Angli�ban, s az�ta vil�gszerte t�retlen�l felfel� �vel a masztiff teny�szt�se.

Azonban a m�sodik vil�g�g�s sem m�lt el an�lk�l, hogy maradand� nyomokat ne hagyjon az �ri�si kuty�k eset�ben. Az �llom�nyban megjelentek �s maradand�an r�gz�ltek olyan s�lyos rendelleness�gek, mint p�ld�ul a v�gtagprobl�m�k. A fajta v�rm�rs�klete r�ad�sul olym�rt�kben lenyugodott, hogy ma m�r �rz�feladatok ell�t�s�ra sem igaz�n alkalmas.

Mindezek ellen�re a masztiff megfelel� teny�szt�i munk�val �s felel�s tart�ssal, kik�pz�ssel m�g ma is az egyik legnagyszerûbb fajta a vil�gon. H�ven testes�ti meg az �kori �zsi�b�l h�d�t� �tj�ra elindult hadikutya s�lyos egy�nis�g�t �s f�lelmet nem ismer�, karak�n jellem�t. Becs�lj�k meg benne ezeket a tiszteletrem�lt� tulajdons�gokat, melyeket �vezredeken �t meg�rz�tt.

Jellem �s felhaszn�lhat�s�g

Az angol masztiff mind k�lsej�t, mind jellem�t tekintve igazi egy�nis�g. Robusztus alakja rendk�v�li er�t sug�rz�, tekint�lyt parancsol�, s�t f�lelmetes. Mindezek ellen�re a v�gletekig nyugodt, ami miatt m�r-m�r muly�nak is tûnhet. Azonban ha a helyzet �gy k�v�nja, kit�rhet bel�le a t�bbsz�z �ve szunnyad� hadikutya �si term�szete. De alapos ok n�lk�l sohasem t�mad, sem idegen szem�lyre, sem m�sik kuty�ra.

Fajt�rsaihoz �ltal�ban bar�ts�gosan k�zel�t, s ezt a sz�nd�kot a m�sik f�lt�l is elv�rja. Ha ezt az idegen kutya nem viszonozza, s�t kimondottan ellens�gesen viselkedik, a masztiff szigor�an rendre utas�tja. �m mindig csak addig harcol, ameddig a m�sik eb meg nem adja mag�t. Ezut�n sz�m�ra vissza�ll a kezdeti �llapot, �s �jb�l megpr�b�l �sszebar�tkozni el�bbi ellens�g�vel.

Csal�dj�hoz a v�gletekig ragaszkod�, �nmag�t szinte gazd�ja gyermek�nek tartja. Tulajdonos�t nemcsak apjak�nt �s kir�lyak�nt, de m�r-m�r istenek�nt tiszteli �s im�dja. Egyszerre akar t�rsa, bar�tja �s test�re lenni. Ez�rt elegend� id�t kell vele t�lten�nk, hogy ir�ntunk val� rajong�s�t ki�lhesse. Ugyanakkor ezt az odaad�st �s szeretetet visszafel�, saj�t ir�ny�ban is elv�rja. B�r mindenkor elfogadja f�n�ke �t�let�t, fejlett igazs�g�rzet�vel b�lcsess�get �s megfontolts�got v�r el t�le. �ppen ez�rt nem mindenki lehet megfelel� – de �gy is �rhatn�m, el�g j� – gazd�ja egy masztiffnak.

A gyermekeket k�l�n�sen im�dja, b�r fiatal kor�ban a legkisebbek mell� m�g nem val� t�rsnak. Egy n�vend�k masztiff egyszerûen t�ls�gosan nagy �s esetlen ahhoz, hogy p�r�ves apr�s�gok fel�gyelet�t r� b�zzuk.

Ellenben a nagyobbacska, 5–6 �ves lurk�kat m�r ekkor is remek�l elsz�rakoztatja: a kicsik lovagolhatnak rajta, j�tszhatnak vele, � mindenben partner�k lesz. Ha a gyermekek pihennek, dadak�nt vigy�z r�juk. Persze � maga sem veti meg a nagy szuny�k�l�sokat, k�l�n�sen egy kiad�s vacsora ut�n. Ilyenkor m�lyen alszik, s k�zben nagyokat horkol.

Napjaink k�zv�lem�nye a masztiffot m�gis els�sorban �rz�kutyak�nt ismeri. Dics�s�ges m�ltja, s persze els�sorban f�lelmetes k�lseje �s �ri�si m�rete az, amely indokolja ezt a v�leked�st. Azonban a legt�bb mai masztiff egy�ltal�n nem mutatja azt a karak�n viselked�st, amelyr�l a fajta �sei egykor oly’ h�resek voltak. Ennek t�bb oka is lehet.

El�sz�r is sokak sz�m�ra nem az a vonz�, ha a vil�g legjobb �rz�kuty�j�nak lehetnek a tulajdonosai. Sokkal ink�bb a vil�g legnagyobb eb�re v�gynak. Ennek megfelel�en ma szinte kiz�r�lag m�retre teny�sztik a fajt�t, mintha nem is kuty�r�l, hanem valamilyen haszon�llatr�l lenne sz�.

M�sodszor sok teny�szt� �gy gondolja, hogy egy m�zs�nyi s�ly� �llatn�l egy�ltal�n nem k�v�natos egy temperamentumos, �zig-v�rig �rz�kutya magatart�s r�gz�t�se. „Jobb a b�kess�g” alapon ink�bb egy v�gletekig nyugodt, cs�ndes term�szetû kuty�kra v�gynak. Ez�rt a teny�szt�s folyam�n azokat az egyedeket favoriz�lj�k, akik sokszor nem mutatnak t�bb elt�k�lts�get egy birk�n�l. Sajn�latos m�don kijelenthetj�k, hogy m�ra ezek az emberek t�ll�ttek a c�lon.

Kutyav�s�rl�s el�tt…

Ha elhat�roztuk magunkat egy masztiff v�s�rl�s�ra, �s felel�ss�get �rz�nk e pomp�s fajta ir�nt, sz�vlelj�k meg a k�vetkez�ket. Els� l�p�sk�nt v�lasszuk ki a megfelel� szakembert, akinek k�rd�seinket feltehetj�k ezekkel az �ri�sokkal kapcsolatban. A ki�ll�t�son sikerrel szerepl� teny�szt�k �ltal�ban m�g r�vid besz�lget�sek alatt is sz�mos olyan inform�ci�t osztanak meg vel�nk, melyeket csak a fajt�val val� elm�ly�lt �s hossz� ideje tart� foglalkoz�s eredm�nyezhet. Ezek az ismeretek seg�thetnek benn�nket annak eld�nt�s�ben, hogy val�ban egy ilyen kutya tulajdonosai k�v�nunk-e lenni.

Az elm�leti tanulm�nyok ut�n keress�k fel otthon�ban is a teny�szt�t. V�s�rl�s csak olyan kenneln�l ker�lhet sz�ba, ahol valamennyi kutya kiegyens�lyozott, magabiztos �llat benyom�s�t keltik. Az ilyen masztiffok gazd�juk jelenl�t�ben cs�ndesek, nyugodtak. Viselked�s�k nem t�ls�gosan bar�tkoz�, s�t ink�bb elutas�t�, ugyanakkor a legkev�sb� sem agressz�v. �rkez�s�nkkor az�rt vil�gosan kifejezt�k azon sz�nd�kukat, hogy ak�r az �let�k (vagyis ink�bb az esetleges behatol� �lete) �r�n is megv�dik a tulajdonos otthon�t.

Az ilyen teny�szt� eg�szs�ges egyens�lyt alak�tott ki kuty�i viselked�s�t illet�en. M�r fiatal korukban meg�rtette vel�k, mik az elv�r�sai vel�k szemben a h�z�rz�st illet�en. Ugyanakkor nem engedte, s f�leg nem helyeselte az oktalan agresszivit�st, �s mindenkor megk�vetelte az engedelmess�get. Ez nem egyszerû feladat, mivel mindk�t ir�nyban k�nnyû elv�teni az ar�nyokat. Ha ugyanis egy n�vend�k masztiffot megpr�b�lunk „agyonfegyelmezni”, az megt�rheti jellem�t.

Az er�s akarat�, s nem t�ls�gosan mozg�kony fajta k�pvisel�j�t ugyanis csak er�szakkal lehet egrec�roztatni. A fiatal �llattal szembeni t�lzott kem�nys�g ez�rt f�l�ss�, s�t kisz�m�thatatlann� teheti a kuty�t. Ellenben ha �lland�an megdics�rj�k agressz�v cselekedetei�rt, azaz t�mad�sra hergelj�k, val�sz�nûleg egy k�zvesz�lyes fenevadat kapunk v�geredm�ny�l. A masztiff intelligens �llat, akib�l – alapvet�en nyugodt term�szet�t meg�rtve �s tiszteletben tartva – n�mi b�tor�t�ssal, valamint sok odafigyel�ssel remek �s kell�k�ppen hat�kony �rz�kuty�t nevelhet�nk.

A kutyav�s�rl�s el�tt h�rom fontos dolgot tudatos�tsunk magunkban. El�sz�r is a fentiek szerint a masztiffnak k�vetkezetes �s szakszerû nevel�sre van sz�ks�ge, mely r�v�n biztons�gosan tarthat� ez az �ri�s. M�sodszor: noha nem k�l�n�sebben akt�v �s f�rge, s�t a fut�st lehet�leg messze elker�li, nagy t�rre van sz�ks�ge. A lak�sban val� tart�s sz�ba sem j�het!

A kell� nagys�g� t�r nem azonos egy p�rsz�z n�gyzetm�teres kerttel, sokkal ink�bb egy t�bbezer n�gyzetm�teres – hangs�lyozottan ink�bb f�ves, semmint betonozott – ter�let felel meg kuty�nk ig�nyeinek. M�g ezen k�v�l is rendszeres s�t�k, alkalmank�nt hosszabb kir�ndul�sok sz�ks�gesek ahhoz, hogy kimozoghassa mag�t. Megfelel� tr�ning hi�ny�ban a feln�vekv� masztiff ak�r meg is nyomorodhat!

Mivel gyorsan n�v�, hatalmas testû fajt�r�l van sz�, kiemelten fontos a csontozat �s izomzat harmonikus fejl�d�se. Kialakul�sukat nemcsak a sz�ks�ges t�r �s mozgat�s biztos�t�s�val, de a rendk�v�l gondosan �ssze�ll�tott �s adagolt t�pl�l�kkal is seg�ten�nk kell. Ez a harmadik szempont, amely k�l�n�sen megterhelheti p�nzt�rc�nkat. Gondoljunk bele, hogy a feln�tt kor�ban ak�r 100 kil�s s�lyt is el�r� hatalmas �llat iszonyatos mennyis�gû, napi 2–3 kg min�s�gi t�pl�l�kot ig�nyel.

A kutya teljes kifejletts�g�nek el�r�s�ig, azaz kb. k�t�ves kor�ig ez�rt nagy gondot kell ford�tanunk a vitaminok �s �sv�nyi anyagok adagol�s�ra. Ennek elmulaszt�sa, vagy �ppens�ggel bizonyos �sszetev�k t�letet�se, az �llat elhizlal�sa biztosan a csontok deform�lts�g�t okozza. Ez �r�kre megkeser�theti kuty�nk �s saj�t magunk �let�t.

A fajta standardja �ltal�nos le�r�s: Hatalmas testû, massz�v fel�p�t�sû kutya. Magabiztos �s er�s, megjelen�se b�tors�gr�l �s szil�rd jellemr�l tan�skodik. � a kuty�k oroszl�nja. Fej: Minden ir�nyb�l n�zve rendk�v�l sz�les �s er�s. A koponya a f�lek k�z�tti nagy t�vols�gban kism�rt�kben �velt. A f�lek a koponya sz�l�n helyezkednek el, norm�l �llapotban szorosan a pof�hoz simulva l�gnak. Viszonylag kicsik, v�konyak. V-alak�ak, v�g�k lekerek�tett. Min�l s�t�tebbek, ann�l jobb. A fejtet�n r�ncok l�that�k, melyek k�l�n�sen kifejezettek, ha az �llat figyel. A stop hirtelen es�sû, m�ly. A k�zepes nagys�g�, s�t�t sz�nû szemek k�z�tti t�vols�g nagy. Az arcorri r�sz r�vid �s sz�les, n�gyzetes form�j�. Ar�nya az agykopony�hoz 1:2. A fang sz�les �s m�ly. Az als� �llkapocs sz�les �s er�s, kiss� lekerek�tett. A szemfogak nagyok, a k�z�tt�k l�v� t�vols�g nagy. Harap�sa szab�lyos oll�s, de a kism�rt�kû el�reharap�s is elfogadott. Az ajkak vastagok �s lel�g�ak, de csak annyira, hogy als� vonaluk ne rontsa le a pofa n�gyzetes profilj�t. Az orr nagy �s sz�les, sz�ne fekete. S�t�t maszk, amely a szemek f�l� �r, s k�rben a sz�jzugig tart. Nyak: K�zepesen hossz�, rendk�v�l er�s. A hatalmas izmok miatt kiss� �veltnek l�tszik. K�rm�rete el�rheti a marmagass�got. Viszonylag „sz�raz”, vagyis lebernyegekt�l, laza b�rt�l mentes. Test: Mellkasa sz�les �s m�ly, a k�ny�k al� �r. Keresztmetszete csaknem teljesen kerek. Az el�mell j�l kifejezett. A leng�bord�k j�l h�trany�lnak. A v�llak hatalmas izomzat�ak, nehezek. A k�ny�k szorosan illeszkedik. A h�t izmos �s egyenes, nem t�l hossz�. A cs�p� izmos �s sz�les, enyh�n �velt a farokt�ig. L�bak: A mells� l�b egyenes, er�s csontozat�. A k�zt�k l�v� t�vols�g a sz�les mellkas miatt nagy. A mancsok nagyok, kerekek �s vastag p�rn�zat�ak. A karmok s�t�tek. A h�ts� l�bak p�rhuzamosak, m�rs�kelten sz�geltek. Er�s izomzat�ak, a comb rendk�v�l sz�les. Farok: Viszonylag magasan tûz�tt. El�ri a cs�nkot, vagy valamivel az alatt v�gz�dik. T�v�n�l vastag, a v�ge fel� keskenyedik. Legt�bbsz�r egyenesen lel�gatva hordja. Mozg�s k�zben, vagy ha izgatott, m�rs�kelten meghajl�tja, de sohasem emeli a h�t f�l�. Sz�rzet: A fed�sz�rzet r�vid �s viszonylag durva. A sûrû �s t�m�tt aljsz�rzet szorosan simul�. Sz�ne lehet apricot, silver fawn vagy s�t�t fawn-cs�kos. Ez ut�bbin�l a fawn az alapsz�n, amely szinte teljesen fedve van s�t�t cs�kokkal. A pof�n a maszk, az orr �s a f�lek minden esetben a lehet� legs�t�tebbek. Mozg�s: Er�r�l �s elt�k�lts�gr�l tan�skodik. A h�ts� l�bak hossz� l�p�seikkel l�kik el�re a hatalmas testet, mik�zben a mells�k messzire el�reny�lnak. A l�bak egyenesen el�re mozognak, nem v�geznek kever� mozg�st, �s nem tartanak �ssze. M�ret: Minimum magass�g: kanokn�l 75 cm, szuk�kn�l 70 cm a magass�ghoz ar�nyosan ill� testt�meggel. Megjegyz�s: a molosszoid fajt�kn�l �ltal�nosan bevett gyakorlat a marmagass�g �s a tests�ly ar�nyoss�g�nak meg�t�l�s�n�l az egy cm, egy kg m�dszer. Ez term�szetesen csak a nagyobb, minimum 70 cm magass�g� fajt�k – Mastiff, Mastino Napoletano – eset�ben mûk�dik. M�ssz�val egy 65 cm magas Dogue de Bordeaux lehet�leg ne legyen 65 kg, hanem n�h�ny kil�val k�nynyebb.