Sikeres keresztez�s
A CSEH-SZLOV�K FARKASKUTYA

A csehek �s a szlov�kok �ltal kialak�tott �js�tetû fajt�r�l van sz�, mely a k�rp�ti farkas �s a n�met juh�szkutya keresztez�s�b�l sz�letett. Az FCI nemr�giben hivatalosan elismerte, s ez az �rdekes, lenyûg�z� farkaskutya, avagy kutyafarkas imm�r kezdi kidugni hegyes orr�t sz�l�haz�ja hat�rain k�v�lre is, egyre t�bb h�vet tal�lva mag�nak.

A csehszlov�k farkaskutya, anyanyelv�n a Ceskoslovensky Vlciak a Saarloosi farkaskutya mellett az egyed�li m�sik fajta, mely a farkas �s a kutya leg�jabb kori kevered�s�b�l j�tt l�tre s imm�ron hivatalos elismer�sben r�szes�lt.
     A t�rt�net az �tvenes �vek v�g�n kezd�d�tt, a helysz�n a D�l-Csehorsz�gi Libejovice hat�rvid�ke, a r�sztvev�k az ottan hat�r�r egys�g katon�i. A cseh hat�r�rs�g , ak�r sok m�s katonai egys�g vil�gszerte, ugyancsak sz�vesen alkalmazott n�met juh�sz ebeket. A n�gyl�b� harcosok fizikai teljes�tm�ny�t �s ellen�ll� k�pess�g�t fokozand�, megsz�letett az �tlet, mi�rt is ne keresztezn�k �ket a vad fajtat�rssal �s el�ddel, a farkassal. A gondolatot tett k�vette, egy befogott k�rp�ti farkasszuk�t, kit Brit�nak kereszteltek, „�sszeadt�k” az el�kel� nevet visel� Cezar z Brizoveho elnevez�sû n�met juh�szkuty�val.
     1958. m�jus 26-�n megsz�letett az els� alom. A harmadik �s negyedik gener�ci� „hibridjeit” azt�n m�r sikerrel alkalmazta a hadsereg.
     A m�sik v�rvonalat a bichary rend�rs�g hozta l�tre ez�ttal az Argo nevû farkasban �s Astra, a n�met juh�szszuka r�v�n.
     Az 1970-es �vekben f�k�nt politikai okok miatt (a Vars�i Szerz�d�s tag�llamainak katonai akci�ja Pr�ga elleni katonai akci�ja) a teny�szt�s „z�szlaja” �tker�lt a szlov�kokhoz. Sarik, a harmadik farkas (� h�m volt) „ker�lt be a k�pbe”, k�t, imm�r „hibrid” n�met juh�szszuk�t fedezett.
     V�g�l 1983-ban beker�lt a szelekci�s munk�ba az utols� farkas v�r, amikor is Bojar von Schotterhofot, a n�met juh�sz kant p�roztatt�k a Lady nevû n�st�nyfarkassal.
     �sszefoglalva teh�t, ez a n�gy teliv�r farkas (k�t h�m �s k�t n�st�ny) biztos�totta az �j, kialakul�ban l�v� fajta genetikai variabilit�s�t.
     A csehszlov�k illet�kesek 1982-ben ismert�k el a farkaskuty�t �j fajt�nak, s m�g ebben az �vben klubot alak�tottak. 1982 �s 1991 k�z�tt 1552 k�lyk�t regisztr�ltak a t�rzsk�nyvben. Az orsz�g szakad�sa ut�n az FCI 1994-ben hivatalosan elismerte az imm�r Cseh- Szlov�k farkaskuty�nak elnevezett �j fajt�t. Az �gyek, teh�t a szelekci� tov�bbvitel�t egy�bk�nt a szlov�kokra b�zta.

Ink�bb farkas mint kutya

     Csak �gy r�n�z�sre, ez az eb nem tagadhatja meg farkas eredet�t, lupoid jellege sokkal ink�bb ki�t k�llemi szempontb�l, mint a m�sik v�rvonal�, az ugyancsak farkas �s�kt�l sz�rmaz� n�met juh�sz�. Sz�rsz�ne „ordas”, a sz�rk�s s�rga �s az ez�st�s sz�rke �rnyalatai k�z�tt v�ltakozik.
     Nagy termetû, a kanok marmagass�ga �tlagosan 65, a szuk�k� 60 centi. Hossz� v�gtagjai m�g magasabbnak, ny�l�nkabbnak mutatj�k. Mancsai er�sek, s nem kerekdedek, hanem megny�ltak, mells� l�bai n�mileg kifel� fordulnak. Ez teszi lehet�v� a h�ban val� speci�lis farkas �get�st, �s egy�ltal�ban, a h�ban val� k�nnyed, eleg�ns mozg�st.
     A fej oldal- �s el�ln�zetben egyar�nt h�romsz�gletû, a stop enyhe. Az ajkak igen sz�razok �s feszesek, m�g a n�met juh�szokn�l �szlelhet� icipici „l�ttyedts�g” sem megengedhet�. Egyenes �ll�s� f�lei magasan tûz�ttek, valamint kisebbek, mint a n�met juh�sz kuty��, s nagyobbak mint a farkas�. A n�met juh�szkuty�val ellent�tben nincs fekete maszkja, a maszk feh�rrel szeg�lyezett kr�msz�nû vil�gos. A farok nyugalmi �ll�sban lecs�ng�, mozg�sban sarl�v� �vel�dik. A sz�rzet r�vid, de kiv�ltk�ppen t�lid�ben igen sûrû, s a nyakon s�r�nyt k�pez.
     A cseh-szlov�k farkaskutya rendk�v�l ragaszkodik gazd�j�hoz, �m vonzalm�t csak ritk�n mutatja ki. Szeme viszont mindig rajta, a gazda k�zell�t�t ig�nyli, nem �llja, ha l�t�k�r�b�l kiker�l. Egy h�res musher (sz�nhajt�) mes�lte egyszer, hogy elment egy k�zeli erd�be, ahol j�l elrejt�z�tt. Az egyik bar�tja k�zben elengedte farkaskuty�it, s azok nyomban keres�s�re indultak, s term�szetesen hamarosan r� is bukkantak. De nem mentek hozz� farkcs�v�lva simogat�st k�rni, hanem megnyugodva (megvan a f�n�k) visszat�rtek a sz�ll�sra.
     Ez a fajta idegenekkel szemben rendk�v�l visszafogott, bizalmatlan, furcsa m�don azonban a n�ket jobban eltûri. Nem kifejezetten h�z�rz� t�pus, b�r tud ugatni �s farkas-m�dra �v�lteni egyar�nt.
     Igen hamar meg kell vele �rtetni, ki a falkavez�r. Ez a sz�p „vad” tud az�rt engedelmeskedni, parancsot teljes�teni, h�v�sra visszaj�nni, mely kiv�ltk�pp fontos, hisz v�r�ben a vad�szat. Nem sz�kev�nyt�pus, �m ha fel�bred benne a v�gy 2 �s f�l m�teres r�csker�t�s sem �ll�tja meg.
     Nagyon l�nyeges, mondhatn�nk, l�tfontoss�g�, hogy min�l kor�bban szocializ�ljuk; m�r 3–4 hetes kor�ban hozz� kell szoktatni a k�lyk�t m�s emberi l�nyekhez, a zajhoz, az aut�hoz. Ha ez nem t�rt�nik meg, viselked�si probl�m�k r�gz�lnek n�la.
     A cseh-szlov�k farkaskutya csal�di �let�t illet�leg is a farkasra eml�keztet; a n�st�ny �vente egyszer t�zel, alkalmank�nt 4–6 k�lyk�t ellik. P�rja – amennyiben mellette tartj�k – a Dzsungel k�nyvebeli Farkas ap� m�dj�ra mindenben seg�ti.