Az el�z� r�szben utaltam r�, hogy minden vad�szati m�dn�l rendk�v�l nagy jelent�s�g� a rejt�z� vad megtal�l�sa �s jelz�se a vad�sz sz�m�ra. A jelz�snek mindig meg kell felelni az egyes vad�szkutyafajt�kra jellemz� �r�kl�tt tulajdons�gnak. �gy van ez a f�ld alatti vad�szatn�l is.

Term�szetesen erre a k�l�nleges vad�szati m�dra a fegyelmez� gyakorlatokon t�lmen�en k�l�nleges felk�sz�t�sre van sz�ks�g. Ennek alapja a m�kotor�kban v�gzett munka, ami felk�sz�t�st jelent a term�szetes kotor�kvad�szatra. Itt minden helyzetet modellezni tudunk, amivel a val�di kotor�kban tal�lkozhat a kutya.

A tan�t�s sor�n rendk�v�l fontos a k�vetkezetess�g �s a folyamatos siker�lm�ny ny�jt�sa a fiatal tanul� kuty�nak. E munk�ra a tacsk�k �s terrierek, mint vad�szkutyafajt�k alkalmasak, de csak azok az egyedek, amelyek fizikailag, pszichikailag �s idegrendszer�ket tekintve "rendben" vannak. A t�lf�t�tt �s a t�l enerv�lt egyedek e munka v�gz�s�re alkalmatlanok, �s haszn�latuk eset�n el�bb-ut�bb a "term�szetes szelekci�" �ldozat�v� esnek.

A m�kotor�kban fel tudjuk k�sz�teni kuty�inkat a f�ld al�li apport�roz�sra, aminek vadgazd�lkod�si jelent�s�ge felbecs�lhetetlen, f�leg az ivad�kgondoz�s id�szak�ban. Ilyekor nem csak a lefojtott r�k�kat, hanem a t�pl�l�kul behordott zs�km�ny�llatok maradv�nyait is kihozhatjuk. Ezekb�l �rt�kes inform�ci�k birtok�ba jut a vadgazda az ott �l� r�ka, borz �s egy�b kotor�klak�k t�pl�lkoz�si szok�sair�l.

Szint�n itt m�rhet� le a hangjelz�si k�szs�g megl�te vagy hi�nya. Csahol-e megfelel�en kuty�nk a kotor�klak�val val� tal�lkoz�skor? Ha igen, milyen intenzit�ssal, mennyire folyamatosan �s kitart�ssal. Esetleg n�ma marad, �s csak fogni akar. Ez ut�bbi eset nem k�v�natos. Minden k�r�lm�nyek k�z�tt ragaszkodni kell a hat�rozott csahol�ssal k�s�rt jelz�shez. Ebb�l kaphatunk inform�ci�t a f�ld alatt t�rt�ntekr�l. A j� kutya m�sk�pp csahol, ha elakad egy gy�k�rben, �s k�zd, hogy tov�bb tudjon haladni. M�s hangot ad, ha beomlott a kotor�k, �s f�ldakad�lyt kell elh�r�tania. Megint m�st, ha utol�rte a "h�zigazd�t". Mindenk�pp fontos a hanggal t�rt�n� kapcsolattart�s. Ennek hi�nya c�ltalann� teszi ezt az egy�bk�nt rendk�v�l izgalmas �s nem mindennapi vad�szati m�dot.

A m�kotor�k p�ly�k haszn�lata mindenkor a kuty�k tan�t�s�t, felk�sz�t�s�t hivatott szolg�lni egy olyan vad�szatra, amely felt�tlen�l k�tes�lyes. A felk�sz�letlen vagy rosszul felk�sz�tett kutya term�szetes kotor�kba k�ld�se sokszor v�gzetes. Ez�rt nem t�mogatand�k azok a versenyek, ahol a vad�szati k�v�nalmakt�l elt�volodtak az elv�r�sok.

A m�kotor�kban gyakorl�skor mindenkor tekintettel kell lenni a kuty�k kor�ra �s fizikai �llapot�ra, teljes�t�k�pess�g�re. A lek�zdend� ellenfelet �gy kell kiv�lasztani, hogy a kutya gy�zelme ne legyen k�ts�ges. Csak �gy biztos�that� a folyamatos pozit�v �lm�ny �s az �lland� �nbizalomn�vel�s, valamint a kitart� "k�zd�v�" v�l�s.

1. A kutya ellenszenv�t a sz�rm�s k�rt�kony �llatokkal szemben m�r eg�sz fiatalon felsz�nre kell hozni. Ezt szolg�lja a felsz�ni el�k�sz�t�s, a ketrecbe z�rt patk�ny, g�r�ny, macska stb., amelyeket kuty�nkkal ugattatjuk �gy, hogy azokat nem tudja birtokba venni. Ezzel n�velj�k azt a v�gy�t, hogy meg akarja fogni ellenfeleit. Amikor r��bred, hogy ez nem lehets�ges, minden d�h�t a csahol�sba adja ki. �gy kialakul benne a felt�tel n�lk�li hat�rozott csahol�s, ami term�szetes viselked�si form�v� v�lik minden hasonl� helyzetben. Amikor kuty�nk ezt m�r t�k�letesen v�grehajtja, tov�bbl�phet�nk.

2. Egy r�vid, f�ldbe s�llyesztett, kb. 20 cm �tm�r�j� cs�v�n a seg�t�nk kereszt�lh�z egy kim�lt patk�nyt, �regi nyulat vagy egy�b sz�rm�s �llatot �gy, hogy mindezt kuty�nk l�ssa. Amikor a seg�d �th�zta a cs�v�n �s elrejtette a tetemet, engedj�k kuty�nkat a bej�rathoz, �s biztassuk a j�ratba val� behatol�sra. A szag �s a l�tv�ny hat�s�ra minden val�sz�n�s�ggel �tmegy az alag�ton.