Isten kuty�ja

A ding� eredete

A ding� 3500-4000 �vvel ezel�tt �rkezhetett az ausztr�l kontinensre. A legr�gibb ding� fossz�lia 3450 �ves. Ez �ppen annak a kornak felel meg, amikor az els� ding� �br�zol�sok k�sz�ltek a barlangfalakon. Tazm�nia sziget�n – amely kb. 10 000 �ve szakadt el a kontinenst�l – soha nem �ltek ding�k. A legfrissebb DNA-tesztek eredm�nye szerint a ding� 135 000 �vvel ezel�tt alakult ki, �s a F�ld els� domesztik�lt kuty�ja volt, a farkast is megel�zve. A ding�ban olyan genetikai „markert” tal�ltak, amely a farkasban nincs jelent: teh�t k�t k�l�nb�z� fajr�l besz�lhet�nk. Az ausztr�l kutat�k mindezek alapj�n azt �ll�tj�k, a ma l�tez� t�bb sz�z kutyafajta k�z�s �se nem m�s, mint a ding�.

Pillanatnyilag k�t tudom�nyos elk�pzel�s l�tezik, hogyan �rkezett a ding� Ausztr�li�ba. Az egyik szerint a ding� k�zvetlen �sei az Indus foly� delt�j�n�l, Indi�ban �ltek, �s Timoron kereszt�l, indiai keresked�k r�v�n ker�ltek az ausztr�l kontinensre. A m�sik elk�pzel�s szerint a ding� �sei D�lnyugat-�zsi�ban elterjedt, f�lvad kuty�k voltak, �s tenger�szek t�rsaik�nt jutottak Ausztr�li�ba.

Az viszont m�r biztos, hogy a ding� nagyra becs�lt t�rsa volt az ausztr�l �slakosoknak, az „ab�knak”. Egy�tt �ltek, ettek �s vad�sztak. A ding�kat �gymeleg�t�nek, hullad�keltakar�t�nak, vad�szt�rsnak �s test�rnek haszn�lt�k. Az �slakosok egy-egy k�lyk�t vettek ki a vad almokb�l, de a kuty�k – amikor el�rt�k a nemi �retts�get – k�s�bb visszat�rtek a vadonba. A k�lyk�ket gyakran az abo asszonyok szoptatt�k. Bruce Jakobs, a Dingo Farm tulajdonosa birtok�ban van egy 1890-ben k�sz�lt �veg negat�vnak, amelyen egy �slakos k�t ding� k�lyk�t szoptat.

A fajtatiszta ding�

Ami�ta a feh�r ember betette a l�b�t az ausztr�l kontinensre, a ding�k domesztik�lt, eur�pai kuty�kkal keresztez�dtek. Az ausztr�l korm�ny 1920 �s 1970 k�z�tt betiltotta a n�met juh�szkutya import�l�s�t, mert att�l f�ltek, hogy a ding�val val� keresztez�d�sb�l egy „szuper birkagyilkos” kutyafajta j�n l�tre.

A ding� val�sz�n�leg a vil�gon a legt�bbet kutatott kutyafajta. Az ausztr�l korm�ny t�bb szervezetet �s alap�tv�nyt is l�trehozott, hogy a ding� eredet�t, viselked�st �s a k�rnyezet�vel val� kapcsolat�t kutass�k. A tud�sok K�z�p-Ausztr�li�ban 1300, a keleti r�szen 300 ding� kopony�j�t m�rt�k le. A kontinens k�z�ps� r�sz�n a megvizsg�lt egyedek 90 sz�zal�ka, m�g keleten csak 25 sz�zal�ka bizonyult fajtatiszt�nak. Tud�sok egy csoportja nyolc k�vetelm�nyt �llap�tott meg, amelynek egy fajtatiszta ding� kopony�j�nak meg kell felelnie, hogy megk�l�nb�ztethess�k a hibrid egyedekt�l. A gazd�k t�bbs�g�nek egy�ltal�n nem tetszett az a gondolat, hogy elhal�lozott kuty�juk tetem�t kif�zz�k, hogy a koponya megvizsg�lhat� �llapotba ker�lj�n. R�ad�sul menet k�zben kider�lt, hogy a mint�nak haszn�lt ding� fossz�lia egy k�ly�k kopony�ja volt, ez�rt nem is felelt meg teljesen viszony�t�si alapnak.

A fajtatiszta ding� meghat�roz�s�ban 1995 szeptember�ben k�vetkezett be az �tt�r�s, amikor r�j�ttek, hogy computertomogr�ffal �l� ding�k kopony�j�t is lehet tanulm�nyozni. De enn�l is jobb m�dszernek bizonyult a New South Wales Egyetem DNA-tesztekre alapozott kutat�sa. A hatvan ding� v�r�b�l, ny�l�b�l illetve b�r�b�l vett mint�k alapj�n olyan genetikai „markerra” bukkantak, amely teljesen k�l�nb�z� a ding�kban �s m�s kuty�kban, ez�rt alkalmas a fajtatisztas�g meghat�roz�s�ra is. Ahhoz, hogy egy egyedet fajtatiszta ding�nak nyilv�n�tsanak, amelynek legal�bb �t gener�ci�n bel�l nincs kutya �se, t�z ilyen „markert” kell tal�lni.

Csal�dban �l, nem falk�ban

Term�szetes k�rnyezet�ben a ding� egyed�l vagy kis csal�di csoportokban �l, a t�bbi vadkuty�val ellent�tben, amelyek falk�ban �lnek. A ding�k pontosan behat�rolt ter�leten �lnek, amelyet ritk�n hagynak el, de id�nk�nt megosztanak m�s csoportokkal is, ha egy�ttm�k�dnek egy nagyobb zs�km�ny elfog�s�ban. A ter�let nagys�ga att�l f�gg, mennyi t�pl�l�kot tud biztos�tani a ding�knak. Egy szil�rd rangsor� csoportban kiz�r�lag az alfa h�m p�rosodik az alfa n�st�nnyel. A ding� szuk�k �vente egyszer t�zelnek, �ltal�ban m�jus �s j�lius k�z�tt, a k�lyk�k pedig j�lius �s szeptember k�z�tt sz�letnek. A terhess�g a kuty�hoz hasonl�an 63 nap. A t�zel�s alatt a kanok tesztoszteron szintje jelent�sen megn�. Mindk�t sz�l� kiveszi a r�sz�t a k�lyk�k nevel�s�b�l. Egy alomban �ltal�ban �t k�ly�k sz�letik. K�thetes korukban az anya t�pl�l�kot �klendezik a kicsiknek, �s h�romhetesen m�r elhagyhatj�k az od�t kisebb kir�ndul�sokra. Ekkor m�r k�pesek megenni a ny�lh�st. Az apa seg�t t�pl�lni a k�lyk�ket, ak�rcsak a csoport t�bbi tagja. Az od� k�r�li pr�da �ld�z�se megengedett a k�lyk�knek, hogy gyakorolhass�k a vad�szatot.

A legt�bb ding� sz�ne s�rg�s-v�r�ses, de vannak fekete-cser �s kr�msz�n� egyedek is. A legt�bb fajtatiszta ding� l�b�n �s farka v�g�n feh�r foltok vannak. A cs�kos, barna, fekete-feh�r vagy k�k sz�n a hibridekre jellemz�.

Hivatalos fajta

Az Ausztr�l Kennel Klub (ANKC) 1993 november�ben hozta l�tre az ausztr�l ding� nyilv�ntart�s�ra alkalmas regiszter alapjait azokban az �llamokban, ahol leg�lisan tarthat� ez a kutyafajta. 1993-ban t�bb mint 40 ding�t szemrev�teleztek, �s elk�sz�lt a hivatalos fajtale�r�s. Ezekkel az int�zked�sekkel azonban nem egy �jabb ki�ll�t�si fajt�t akartak l�trehozni, hanem megmenteni a fajtatiszta ding�t a kihal�st�l.

A ding� kedvenck�nt is tarthat�, de ennek az az egyik felt�tele, hogy a k�ly�k hathetes kor�ban ker�lj�n gazd�j�ban, mert csak �gy alakulhat ki a megfelel� k�t�d�s.

A ding�k elad�s, import�l�sa Ausztr�lia hat�rain k�v�lre tilos.