Amstaff a csal�dban

Tal�n �ssze sem tudn�m sz�molni, h�nyszor tett�k fel nekem a k�rd�st az elm�lt t�z �vben: „Alkalmas a fajta gyerek mell� t�rsnak? Nem fogja b�ntani?”. Ilyenkor igyekeztem szemelv�nyeket felhozni mind a fajta t�rt�net�b�l, mind a saj�t tapasztalataimb�l a t�vhitek eloszlat�s�ra. Mivel a k�zelm�ltban t�rt�nt egyetlen tragikus eset kapcs�n – melynek sem a gyermekekhez, sem az amstaffhoz semmi k�ze – �jra fel�t�tte fej�t a „harcikutya-hiszt�ri�nak” nevezett betegs�g (k�s�r�t�netek: nagyfok� elbutul�s, d�hrohamok, heveny gy�l�lk�d�s), �rdemesnek tartom ezeket most egy sz�lesebb k�rrel is megosztani.

A fajta kialakul�s�nak kezdet�n, a XIX. sz�zadi Angli�ban a harci ar�n�k szt�rjainak tartott bull and terriereket tulajdonosaik, mindenekel�tt a form�l�d� fajt�nak is nevet ad� Staffordshire megyei b�ny�szok csal�dtagk�nt tartott�k. Sz�mos t�rt�net sz�l arr�l, hogy a k�lyk�ket el�rvul�suk eset�n az asszonyok saj�t mell�kb�l szoptatt�k. A csal�d eltart�s�ban nagy szerepet j�tsz� kuty�k rendk�v�li megbecs�l�st �lvezetek, ugyanakkor remek term�szet�k miatt is szerett�k �ket. Ezekben az id�kben �gy is emlegett�k �ket, hogy „The Children’s Nursemaid”, vagyis a gyermekek dad�ja. Azaz a h�tv�genk�nt a ringben k�zd� viadorkutya a b�ny�szok csemet�inek legh�s�gesebb t�rsa �s bar�tja volt!

Az amstaff az egyetlen a bull-t�pus� terrierek k�z�l, amelynek kialak�t�sa eleve egy mindenes munkakutya l�trehoz�s�t szolg�lta. Ez az �s�k vitathatatlan harck�szs�g�n �s rendk�v�li fizikum�n t�l egy kiegyens�lyozott idegrendszert, nyugodt alapterm�szetet is felt�telezett. �ppen ez teszi a fajta egyedeit ma is alkalmass� arra, hogy ne csak a munk�ban, de csal�dtagk�nt is kiv�l�an meg�llj�k a hely�ket. A gyermekekt�l sz� szerint mindent elviselnek, m�g a legdurv�bb j�t�kokat is. Sz�mukra mindig a j�t�kon van a hangs�ly, ha a kicsik k�zel�ben lehetnek. Eredet�kn�l fogva f�jdalomk�sz�b�k rendk�v�l magas, b�r�k vastag. Nincs az a sz�rh�zg�l�, orrcsavargat� lurk�, aki ki tudna hozni a sodr�b�l egy ilyen kuty�t. Mindennek persze alapfelt�tele, hogy j� idegrendszer�, kiegyens�lyozott egyed legyen az „�ldozat”.

Egy j� amerikai staffordshire terriert nem kell gyerekszeretetre nevelni. Azt m�r belenevelte �seinek hossz� sora. Mivel alapvet�en � maga is �r�kk� gyermek marad, j�t�koss�g�t nem is �lhetn� ki jobban m�ssal. M�g egy kicsikkel nem t�l gyakran tal�lkoz� feln�tt amstaff is eg�szen k�ptelen boh�ckod�sba kezd, ha gyerekk�zelbe ker�l. Azok a kuty�k pedig, akik kisgyermekes csal�dban n�ttek fel, magukat sz� szerint dad�nak �s �rangyalnak tekintik. Ezekben a feladatokban az amstaff val�s�ggal lubickol, nem besz�lve arr�l, hogy a pedofilok, szat�rok, stb. jobban teszik, ha nem az � kis gazd�j�val pr�b�lkoznak.

N�h�ny j� tan�cs azoknak, akik gyermek�k mell� egy ilyen kuty�t szeretn�nek. Mindig jobb, ha egy kisgyermek, ak�r csecsem� mell� ker�l a kutya, mint ford�tva. Ez term�szetesen �ltal�noss�gban �rtend�. N�lunk is el�bb volt kutya, �s csak ut�na �rkezett a baba, m�gsincs semmilyen f�lt�kenys�gb�l ered� rosszindulat. Oka egyszer�: a kuty�kkal kiemelt figyelmess�ggel b�nunk tov�bbra is, ugyanakkor r�gt�n az elej�n felh�vtuk figyelm�ket a j�vev�ny jogainak tiszteletben tart�s�ra. Minden alkalommal, ha gyermek�nk megfordul az udvaron, a kuty�k megszagolhatj�k, l�b�t �s kez�t megnyalhatj�k (ut�na term�szetesen rohan�s a f�rd�szob�ba). �gy a kicsit csal�dtagk�nt elfogadt�k, s�t szuk�nk enn�l is tov�bb ment. Vil�gosan tudtunkra adta, hogy � szeretne gondoskodni kisfiunkr�l. A kerti napoz�sok sor�n megpr�b�lja a maga m�dj�n tiszt�ba tenni, s�t igyekszik megszoptatni. Azt hiszem, kettej�k kapcsolat�val nem is lesz semmi gond. Mindezek ellen�re soha ne hagyjuk magukra �ket, eg�szen addig, am�g a gyermek legal�bb n�gy-�t �ves nem lesz.

Ebb�l is kider�l, hogy c�lszer�bb dadusnak szuk�t v�lasztani, mint kant, mivel ez el�bbiek nagyobb emp�ti�val viseltetnek a kicsik ir�nt. Azonban ez nem azt jelenti, hogy egy kan amstaff nem felelne meg t�rsnak gyermekek mell�. Ink�bb �gy fogalmazn�k, hogy egy kisbaba mellett annak �rz�s�n t�l nem igaz�n tud mit kezdeni mag�val. Ebben a szerepk�rben ugyanakkor j�l teljes�t, �s k�pes �r�kig fek�dni a babakocsi vagy a kis�gy mellett. Ilyenkor nemcsak a k�rny�ket fel�gyeli, de m�g a b�bi l�gz�s�re, mocorg�s�ra is figyel. Amikor azt�n k�r�lbel�l n�gy�ves kort�l a kicsi alkalmass� v�lik olyan j�t�kok �z�s�re (b�j�cska, fog�cska, labd�z�s, stb.), ami �t is lek�theti, v�gleg elj�tt az � ideje. Ilyenkor �ppolyan odaad� sportt�rsk�nt, mint p�rnak�nt a pihen�k idej�n.

Egy sz�, mint sz�z: nyugodt sz�vvel jelentem ki, hogy gyermek mell� keresve sem lehet odaad�bb t�rsat tal�lni az amstaffn�l. Ehhez persze az sem �rt, ha a sz�l�k alkalmasak, vagy ink�bb m�lt�k a fajta tart�s�ra.

Feket�n-feh�ren

avagy: k�llemb�r�i tov�bbk�pz�s amstaff-�gyben

Az al�bbi cikk meg�r�s�ra k�t �prilisi ki�ll�t�s, pontosabban a fajt�nk b�r�lat�t v�gz� szakemberek t�nyked�se k�sztetett. Mivel j� pap holtig tanul, gondolom, sz�mukra sem haszontalan �tism�telni a standardot, �s fel�l�rni saj�t tud�sanyagukat. B�zom abban, hogy ezen �r�s elolvas�sa ut�n legal�bb ut�lag, magukban k�pesek lesznek beismerni t�ved�seiket

A korrekci� ez esetben kiz�r�lag az amerikai staffordshire terrier legegyszer�bben �szrevehet� tulajdons�g�nak helyes – illetve eset�kben helytelen – meg�t�l�s�re vonatkozik. Ez pedig a SZ�N. A standard szerint ez tulajdonk�ppen b�rmilyen lehet, a s�rg�sfak�t�l (fawn) a cs�koson (brindle) �t a feket�ig (solid black), sz� szerint: „b�rmilyen sz�n, egysz�n�, foltos, p�tty�z�tt enged�lyezett...” A folytat�sban a fajtale�r�s k�l�n kiemeli: „…de a teljesen feh�r, t�bb mint 80%-ban feh�r, a fekete-cser �s a m�jsz�n ne legyen b�tor�tva”. Ennyi, k�sz. A hib�k list�j�n egyetlen sz�n sem szerepel, vagyis a sz�n �nmag�ban nem lehet pl. teny�szt�sb�l kiz�r� ok!

A fenti gondolatmenet a standardmagyar�zatban a k�vetkez�k�ppen ker�l kifejt�sre: egy j� l�nak nem lehet rossz sz�ne, azaz a m�sk�l�nben kiv�l� p�ld�nyt nem szabad h�tt�rbe szor�tani puszt�n a sz�ne miatt. �s ahogyan nincs „tiltott” sz�n, ugyan�gy nincs prefer�lt sz�n�ssze�ll�t�s sem, vagyis az �ppen aktu�lis divat ne befoly�solja az �t�lkez�st! Tegy�k fel azonban, hogy k�t azonos kvalit�s� egyed ker�l �ssze a b�r�lat alkalm�val: egyik�k p�ld�nak ok��rt tigriscs�kos, m�sikuk csaknem teljesen feh�r. Ilyenkor l�p �letbe a „feh�r, t�bb mint 80%-ban feh�r… ne legyen b�tor�tva” utal�s, vagyis �rtelemszer�en a cs�kos p�ld�ny nyer – de csak egy�bk�nt azonos min�s�g eset�ben! Rossz anat�mi�j�, keskeny fej�, er�tlen, imbolyg� mozg�s�, de pl. s�rga sz�n� kutya ne nyerjen egy ak�r h�feh�r egyeddel szemben csak a sz�ne miatt!

Ezeket a rendelkez�seket nem ismert�k a m�r eml�tett ki�ll�t�son b�r�l� szakemberek. Egyik�kn�l egy teljesen feh�r, de nagyon j�l pigment�lt, er�teljes fel�p�t�s� �s fej� kan b�r�lati lapj�ra a k�vetkez� ker�lt fel a k�l�nben alapos �s korrekt szemrev�telez�s ut�n: „A p�tty�z�tt sz�n nem k�v�natos.” A min�s�t�s: „nagyon j�”. Mivel a kutya az addig le�rtak alapj�n „kit�n�” min�s�t�st �rdemelt volna, val�sz�n�, hogy a term�szetes �llapot�ban meghagyott f�l�n tal�lhat� barn�s foltok, vagy a test�nek feh�r sz�r�n �t�t� b�rpigmentek nem nyert�k el a b�r� tetsz�s�t. „Nem k�v�natos” – de vajon kinek? A standard megalkot�inak biztosan nem, hiszen �k nem �rtak bele semmi ilyet az 1936. �ta v�ltozatlan szabv�nyba, ellenben: „…any color solid, party, patched is permissible…”, mely angol mondatt�red�kben a „patched” sz� �ppen p�tty�z�ttet, az ut�na k�vetkez� pedig „enged�lyezettet” jelent.

A k�vetkez� ki�ll�t�son a m�sik szakember �pp’ csak r�n�zett ugyanerre a kuty�ra, �s m�ris k�sz volt az �t�let: „A feh�r sz�n teny�szt�sb�l kiz�r� ok. Min�s�t�s: nagyon j�.” Amikor a gazda r�k�rdezett a nyilv�nval� t�ved�sre, a v�lasz a k�vetkez� volt: „El k�ne olvasni a standardot.” A gazda erre k�z�lte, hogy � ak�r angolul is k�sz id�zni a „teljesen feh�r, t�bb mint 80%-ban feh�r… ne legyen b�tor�tva” (not to be encouraged) le�r�st, ami egy�ltal�n nem kiz�r� okot jelent. A b�r� v�lasza: „Ne vitatkozzon, mert �n jobban tudom !”

Nos, kedves b�r� sportt�rs, �n rosszul tudja. Csak abban b�zom, hogy a fajta t�bbi ism�rv�t jobban megtanulta. (B�r a nyilv�nval� t�ved�s�re joggal r�mutat� gazd�nak adott v�lasza, s f�k�ppen az �n �ltal haszn�lt g�g�s hang ut�n legink�bb abban rem�nykedem, hogy ezut�n m�s fajt�kn�l pr�b�l szerencs�t.) De elfogadom, hogy mindenkinek lehet rossz napja. Erre val� tekintettel, �s az �n szakmai fejl�d�s�ben b�zva, �lljon itt n�h�ny feh�r egyed neve, akik az anyaorsz�g championjai, sok esetben meghat�roz� teny�szkuty�i:

– Ch. Ruffian Headlight Hal, a Ruffian-vonal egyik alap�t�ja.

– Ch. White Rock Chief Sitting Bull, napjaink sikeres ki�ll�t�si kuty�ja, aki eddig 100 pontot gy�jt�tt (egy kutya 20 pont ut�n kapja meg az AKC Champion – k�zkelet� nev�n: USA-Champion – c�met ).

– USA Ch. White Rock Grover (l�sd a k�pen), teny�szt�je Richard Pascoe, az STCA – Staffordshire Terrier Club of America – eln�ke, k�zimert k�llemb�r�, �ri�si szaktekint�ly. Ha valaki, � biztosan „kidobta” volna ezt a kuty�t, ha �nnek igaza lenne ebben a k�rd�sben. Szerencs�re Mr. Pascoe a standardot k�vetve felnevelte ezt a kiv�l� p�ld�nyt…

Nem esett k�ts�gbe egy m�sik teny�szt�, Heidi Neff (USA) sem, aki a k�zel 20 �ve halott Ch. Tryarr Diamondback Redbolt fagyasztott sperm�j�t felhaszn�lva term�keny�tette meg saj�t champion szuk�j�t. N�h�ny inform�ci� Redboltr�l: USA Ch., s�lyh�z� bajnok, �s m�g �let�ben a 65 ut�dja �ltal el�rt USA Ch. c�m r�v�n ki�rdemelte a megtisztel� „Top Producer” titulust. A t�le legut�bb sz�letett alomban 5 kan �s 5 szuka k�z�l 3 kan �s 2 szuka volt csaknem teljesen feh�r vagy h�feh�r. Ennek ellen�re, mivel teny�szt�j�k a standardot k�veti, felnevelte �s „show quality pup”-k�nt (ki�ll�t�si min�s�g� k�ly�k) eladta �ket. Tekintve kiv�teles genetikai „background”-jukat, biztos vagyok abban, hogy f�nyes ki�ll�t�si karrier el�tt �llnak…

„Lapz�rtakor �rkezett A fenti cikkben szerepl� feh�r sz�n� kutya, Rightstaff Arctic Challenger r�sztvett a m�jus 16-i INTERRA SHOW-n, ahol a m�lt�n vil�gh�r� szaktekint�ly, David M. Del Rio (USA) b�r�lt. Mr. Del Rio t�bb �vtizede teny�szti a fajt�t, �s sz�mos AKC Champion egyed ker�lt ki az �ltala jegyzett Gold Rush kennelb�l. Hasonl�an hossz� id� �ta k�llemb�r�k�nt is r�szt vesz az amerikai staffordshire terrier jobb�t�s�ban. Az �ltala b�r�lt fiatal oszt�lyos 15 kan k�z�l Artie a „Kit�n� IV.” helyez�st �rte el.”